www.ujszeged.hu
2026. Szelek hava (Április) 29.-e - Péter, Katalin neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Hírlevéltár

2026-01-11 - E napon – Prométheusz ...

Gyalu – Prométheusz

Förgeteg (január) hava 11.-én … E napon olvashatták eleink először…

Átlász és Prométheusz (Museo Gregoriano Etrusco)

Prométheusz

Leáldozó nap bíborában
Fürdik a Kaukázus orma,
Nyugaton rózsás felhők fátyla
Hull a fölkélő csillagokra.
Susog, suttog az alvó tenger,
Szerelmesét szólitja lágyan,
Megreszket a virágok kelyhe
Szűzi, titkos szerelmi lázban.

S a bíboros hegy meredélyén
A rózsafelhők lágy ködében
Prométheusz, titánok atyja
Kesereg egymagán, sötéten.
Fölkél a hold. Csókját lehinti
Az alvó tenger fölszinére
S e csók nyomán kikél a vízből
Az ókeán ezer tündére.

Sörényes Neptun szép szülötti,
Az ókeánidák dalolnak,
Prométheuszt körüljajongva
Hódolnak a nagy fájdalomnak !
És könnyeiknek gyöngyfüzérét
Elszórják a habtáncba búsan,
A sápadt hold felhőbe búvik,
És sírdogál az ég borúsan !

A végtelen gyász hallatára
A szirtek keselyűje ébred
És éktelen nagy vijjogása
Betölti félsszel a vidéket.
És szilaj, biztos szárnycsapással
A Kaukázus felé tartva,
Lecsap a csúcsra s a titánnak
Szívébe vág rettentő karma !

Prométheusz, míg mély sebéből
Mint szökkenő ár, hull a vére,
Szomjas gyönyörrel hallgat egyre
A tündérlányok énekére !

Prométheusz. – Prometheus alakban írott-nyomtatott címmel – Először a Szegedi Napló 1903 január 11.-ei számában jelent meg,
utóbb a Pápai Hirlap 1904 január 9.-ei számában. Kötetben először a Juhász Gyula összes versei kritikai kiadásában 1963-ban.

Museo Gregoriano Etrusco

Prométheusz (Προμηθεύς) az „Előrelátó” a görög regedelem alakja, egy lázadó titán, aki ellopta a tüzet az istenektől az embereknek.
Iapetosz és Themisz (Hésziodosz szerint Klümené) fia, Atlasz, Menoitiosz és Epimétheusz, az „Utólátó” azaz a „Megfontolatlan” testvére. 
Prométheusztól származik az emberi faj férfinépe, a megfontolatlan öccsétől, Epimétheusztól meg az asszonynépe…

Kaukázus amely hellénül Kaukaszosz (Καύκασος) két különálló hegységet jelent, amely(ek) Európa határát jelenti(k). A Nagy Kaukázusban van a cserkesz (kabard) csúcs, a Mingi Tau, a perzsa Alborz, az (innen) orosz Elbrusz (5642m), a Kis Kaukázusban meg van az Ararát (5165m).

„A szirtek keselyűje” más források szerint meg egy hatalmas sas, név szerint Aithón (Αἴϑων) tépte Prométheusz máját,
amelytől Héraklész szabadította meg… 30 év szenvedés után…

Aiszkhülosz (Αἰσχύλος) eggyik fönnmaradt – az iszlám által el nem pusztított – drámája A leláncolt Prométheusz ad ízelítőt a hellén titán hős-hitéről… Legrégibb magyar fordítása A le-bilintsezett Prométheus; fordította Verseghy Ferenc; Landerer Ny., Buda, 1792.
A Nagy Tragédiaíró mintegy kilencven drámát írt. Ebből mindössze hat (6,6%-a) maradt fönn teljes egészében, címe szerint hetvennégyet ismerünk… Legtöbb művét az iszlám tombolás tüzelte el Alexandria Könyvtárában. A legfurcsább talán az, hogy épp e művet, 
A leláncolt Prométheuszt sokan ma már nem is tulajdonítják Aiszkhüloszénak…

A leláncolt Prométheusz – Thomas Cole festményén (1847)

A hellén hiedelem szerint Prométheusz fia volt Deukalión, az emberiség ősapja az özönvíz után…

Az Ókeaniszok vagy Ókeanidák hellénül Ókeanidesz (Ὠκεανίδες) a görög regékben Ókeanosz (Ώκεανός) és Téthüsz (Τηθύς) İstenek háromezer leánya.
A legismertebbek Amphitrité, Aszia, Kirké és Klümené, aki maga Prométheusz szülőanyja.

Az Ókeanidák, a Tenger Tündérei, hellénül najádjai… – Gustave Doré festménye az 1860-as évekből

Sörényes Neptun szép szülötti,
Az ókeánidák dalolnak,
Prométheuszt körüljajongva
Hódolnak a nagy fájdalomnak !

Prométheusz, míg mély sebéből
Mint szökkenő ár, hull a vére,
Szomjas gyönyörrel hallgat egyre
A tündérlányok énekére !

Gyalu – Prométheusz < Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Ehető virágok

Ozsváth Gábor Dániel - Ozsváthné Csegezi Mónika: Szeged város főmérnökeinek és Mérnöki Hivatalának krónikája

Oláh Miklós: Fejezetek a szegedi várbörtön történetéből

Kanyó Ferenc: Világháborúk szegedi hősi halottai

Bioételek gabonából

Dankó Pista

Az élő Árpádok

Domonkos László: Nagyenyedi ördögszekér

Varga András: A régi Szeged

Juhász Antal: Parasztok, pásztorok, kézművesek

Győri Szabó Róbert: Kisebbség, autonómia, regionalizmus

A hű folyó

Péter László: Szegedi seregszámla

Péter László: A város cselédje

Péter László: Radnóti Miklós

Péter László: Csongrád megye irodalmi öröksége

Gárdonyi Géza: Szegedi figurák

Aki Európából (is) látta Magyarországot...

Magyarország – Kulturális értékeink, természeti kincseink

Lengyel András: A „másik” Móra