www.ujszeged.hu
2026. Kenyér hava (Augusztus) 04.-e - Domonkos, Dominika, János neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Hírlevéltár

2026-05-13 - Makkai Sándor születése napján

Makkai Sándor születése napján

E napon, Ígéret hava 13.-án …

Makkai Sándor erdélyi magyar író, református lelkész Nagyenyeden született 1890 május 13.-án. 

Makkai Sándor (Nagy Imre rajzán)

Az Erdélyi Református Egyházkerület püspökeként működött 1926-tól 1936-ig.

1936-ban lemondott Erdélyben a püspöki hivataláról és Csonka-Magyarországra költözött. Debrecenben lett egyetemi tanár. 
1937-ben a Láthatár folyóirat második számában megjelentett Nem lehet cikkével nagy vitát váltott ki a nemzetiségi kérdésről
az erdélyi magyarság körében 1937–1938-ban, majd újra 50 évvel később 1987–1988-ban. 

Minden Magyarnak ajánlott ízelítő Koppány-Vajk harcáról :

Makkai Sándor: Magyarok csillaga (Révai, 1941) - antikvarium.hu

Csodálatos nyelvezete szabadító fennség...

0072486.jpg

Igen sajnálatos, hogy Makkai Sándor nagyobb műveinek eredeti kéziratai a 2. Ukrán Front vadállati pusztításai nyomán 1944-ben megsemmisültek. 
Az eggyetlen megmaradt regény-kézirata a Mi Ernyeiek-é, mely Sántha Sára tulajdona volt, azóta a Debreceni Egyetemi Könyvtár irattárába került.

Makkai Sándor születése napján < Nyisson ide !

Köszöntésére álljon itt a

E napon olvashatták eleink először ...

Lámpások

Emberszemek, ti lángok a sötétben,
Kis tolvajlámpák és nagy fároszok,
Botorkálva az éjből örök éjbe
És dalt dúdolva, rátok gondolok.
Egy zöldes fényre, amely annyiszor vont
Borús mámorba tavasz-esteken,
Mint pillangót a tűzbe furcsa hóbort :
Lidércem lángja, nem gyúlsz már nekem.
És gondolok egy tiszta, kék világra,
Mely nefelejcsként mosolygott reám,
Apám szemére: áldott, régi lámpa,
Melytől kitárult száz gyermek Szezám !
És gondolok a hű anyai mécsre,
Mely virrasztott fölöttem éjeken
S a lázam leste aggón és remélve,
Ó, ez a fény volt glóriám nekem.
És gondolok sok lámpásra, mely orvul
Kacsintott rám és zsákutcákba csalt,
Sok gyűlölséges lángra, mely a bosszú
Olaján égett, sok dölyfös paraszt
Tekintetére, aki úri gőggel
Nézett le, mint valami idegent,
Engem, ki nyirkos és sötét ködökben
Világokat gyújtottam s hiteket.
Sebaj, elmúlnak egyszer arcaik,
Ők elalusznak gyorsan és örökre
S én tovább látom, lenn is, a rögökbe
Egünk örök, testvérlámpásait !

Lámpások – Először a Magyarság 1923 május 13.-ai számában jelent meg, majd a Testamentom (1925) kötetében (67-68.o.).
Azután a Szegedi Szemle 1929 május 18.-ai számában…

Gyalunk szobra a Tisza felé néz, a Várostól el… régi viták tárgya ez…
A talapzatán eggy verse áll, pedig égtájolva lehetne négy is ! Pl. a hátán az ÁPRILIS BOLONDJA …

E szobra talpára elférne akár a Lámpások is… világítva…

Lámpások

Hallassuk hát Gyalunk verseit ! Sőt ! Láttassuk is Gyalunk verseit !

E költeménynek méltó helye lenne ma márványba vésve – de legalább kőbe, talán üvegbe öntve, éjeken át a vers soraival világítón – valahol 
a Tisza szögén… Szögedön…

A Tisza partjára, vagy partmenti házfalára illik e kedves költemény !

Költeményes Magyarország tervezetben ilyen verseket helyezünk ki, hogy honfitársaink szivébe ivódjon a Magyar Vers !
A Magyar Költészet…





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Mr. Trianon

Szilágyi György: Tápé, a szegedi városrész

JAAP SCHOLTEN - Báró elvtárs

Globális uralmi rend

Péter László: József Attila Szegeden

Csemer Géza: Szögény Dankó Pista

Helyünk és sorsunk Európában

Tóth Béla: In prigione

Péter László: Szegedi tudósítások

Tömörkény István: Hétről hétre

Cs. Sebestyén Károly: Utcák, terek, templomok, házak

Ha Isten velünk, ki ellenünk?

Tóth Béla: Elhantolt hegedűk

Veress D. Csaba: A szegedi vár.

Globalizációs végjáték

Magyar példa beszédek és jeles mondások

Győrfi Károly: Keresztényüldözés a 21. század elején

Kovács Teréz: Szegedi képes szakácskönyv

Kenyér és Bor

Pálfi Sándor - Tóth Béla: Szegedi hajók a Tiszán, Dunán, Dráván, Száván