www.ujszeged.hu
2026. Enyészet hava (November) 06.-a - Lénárd, Krisztina neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Hírlevéltár

2026-09-17 - Madách Sztregován

Madách Sztregován

Föld (szeptember) hava 17.-én… éppen e napon…

Madách Sztregován

… Vihar után, örök boruban
Nem is lesz több fény soha tán –
Ül térdig porban és hamuban,
Egyetlen társa a magány.
Magyar magány, világmagány, haj,
Igen bolondul forrt a must,
Véres szüret után nagy árnyak.
Kísértetek. Bort, famulus !

Bort, famulus. Bitang az eszme,
Fejedre nőnek a gazok,
Kik indultak veled repesve
Köszönteni az új napot !
Vörös vagy zöld: rongy lesz a zászló,
Az Igazság bukik vele
És arra jó, hogy számadáskor
Bunkó legyen törött nyele !

Bort, famulus ! Voltak bolondok,
Kik halni tudtak ostobán,
De az okos gaz úgy tolongott,
Hogy révbe ért későn, korán.
Bort, famulus ! Vivát az ember,
Ki egyre küzd, mindig veszít
És éljen Éva is, a némber,
Bár forró jege nem hevít.

Mély börtönömben megtanultam,
Hogy mennyit ér a szűk világ,
Nem szebb jövendő forr a mustban,
Csak fejfájós mámor. Vivát !
Be van fejezve már a művem,
Tapsoljon néki, aki tud.
Sokat hevültem, míg lehűltem,
Bort, famulus ! Nincs más kiut !

Juhász Gyula, 1922

Gyalunk e költeménye először a Magyarság 1922 Föld (szeptember) hava 17.-i számában jelent meg…
Azután a Pásztortűz 1923 január 28.-ai számában (97.o.), majd a Testamentom (1925) kötetben (13-14.o.)

és a Hárfa (1929) kötetben is, végül a Szegedi Szemle 1929 július 1.-ei számában jelent meg.

Péter László hívta föl a figyelmünket rá, hogy 13-16. sorhoz érdemes Költőnk alábbi mondását is idéznünk 1925-ből : 
„A kalandor nem a zászló színét nézi, hanem a nyelét.”

A Madáchok 1430-tól bírták Sztregovát. Itt élt a Madáchok sztregovai ága.
Sztregovai és kiskelecsényi Madách Imre (1823-1864) a Kisfaludy Társaság és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja
Alsósztregován született és ott is halt meg… mindössze 41 évesen…

Madách Imre – Morelli Gusztáv fametszete

Gyalunk bizonyára azt is rokonlelkűség gyanánt élte meg, hogy Ő is (rövid megszakításokkal) mindvégig helyhűn abban a Városban élt és halt, ahol született…

Az igen művelt és több nyelven (ógörögül, latinul, németül, franciául, angolul, tótul) is tudó Madách a klasszikusokat és kora irodalmát is jól ismerte.
Fő műve Az ember tragédiája, a magyar drámairodalom egyik legremekebb darabja.

Zichy Mihály : Az ember tragédiája

Több nyelvre is lefordították. Török Pál (legtovább élt) ludovikás tüzértisztünk mesélte, hogy az életét is Madách-nak és az Az ember tragédiájának köszönheti, mert a (szovjet) hadifogoly táborban egy orosz női őre azt mondotta, ez a legszebb mű, amit valaha olvasott… így a szokottnál többet enni is adott… Az ifjú orosz asszony pedig magyarul idézett Az ember tragédiájából…
Ma már e kultúrfölényt elképzelni is mámorító…

Madách Sztregován < Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Monostori László: II. Rákóczi Ferenc emlékkönyv

Veress D. Csaba: A szegedi vár.

Síklaky István - Létbiztonság és harmónia

Churchill, Hitler és a szükségtelen háború

Vadételek

A hű folyó

Bogár László - A rendszerváltás bukása

Gabonakonyha

Péter László: Kálmány Lajos

Tóth Béla: Szeged vidámítása I-II.

Szeged (magyar)

Péter László: 14 írás József Attiláról

Kilófaló sütemények

Péter László: Néprajz, népműveltség

Magyar példa beszédek és jeles mondások

Móra Ferenc: Írások Csókáról

Péter László: Árvízi emlékek Szegeden

Magyarország – Kulturális értékeink, természeti kincseink

Péter László: Mindenkor csak feléd nézek, Szeged

A magyar név megint szép lesz... (szerk: Földesi Ferenc)