www.ujszeged.hu
2026. Enyészet hava (November) 06.-a - Lénárd, Krisztina neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Hírlevéltár

2026-11-04 - Déchy Mór szülinapján ... A komcsi ügynök-akták nyilvánosak ! Kirakóval, a népirtó komcsi ügynökkel...

Déchy Mór szülinapján ...

ENYÉSZET (NOVEMBER) HAVA 4.-ÉN

1851-ben e napon született Pesten Marosdécsei Déchy Mór, utazó, földrajzi fölfedező

…a Kaukázus egyik első kutatója.

Édesapja vasúttervező mérnök volt, nagy gondot fordított fia neveltetésére. Elsősorban az idegen nyelvek tanulására ösztönözte. Temesvárott és Budapesten a piarista gimnáziumba járt, majd jogot meg földtant (geologiát) és földrajzot tanult a Bécsi Egyetemen.

1872-ben részt vett a Magyar Földrajzi Társaság alapításában. E társaságnak később alelnöke, majd tiszteletbeli elnöke volt.

Déchy Mór hasonlóan híres fölfedező társai körében (Cholnoky Jenő, Almásy Sándor, id. Lóczy Lajos, Vámbéry Ármin, Sven Hedin )

Déchy Mór kitűnő alpinista volt és igen sokat utazott. Bejárta az Alpokat, a Kárpátokat, Boszniát, Algériát, Marokkót, a Pireneusokat, a Kaukázokat meg a Himalája hegyvidékét, sőt a Spitzbergákat is.

Leginkább azonban a Kaukáz vonulatát tette tanulmánya tárgyává. Ide szaktudósok társaságában hét nagy utazást vezetett, s ezek eredményeit fő művében adta ki: Kaukázus. Kutatásaim és élményeim a kaukázusi havasokban (1907) címen.

E műve németül bővített változatban jelent meg: Der Kaukasus. Reisen u. Forschungen im Kaukasischen Hochgebirde (3 kötet, 1905–1907) címen. Bővítményeit érdemes lenne magyarra is fordítani és egy új díszkötetben a szülinapjára – talán éppen a 175.-re – kiadni !

A Kaukázok vonulata – a havas sáv – a Fekete és Kászpi tenger között

A Kaukáz(us) csúcsa a Mingi Tau (az Elbrusz) Európa legmagasabb pontja, a cserkesz csúcs.

Az őslakos cserkeszek és a Kaukázus csúcsai 1847-ben (Grigorij Gagarin festménye).

1884-ben Ő volt az első magyar, aki 5000 méter feletti csúcson járt (augusztus 23., Mingi Tau / Elybrusz nyugati csúcs, 5642 m). Így emlékezik e pillanatra: „Ezeken a magaslatokon, ezeken a jeges régiókban csak egyetlen egyszer jártak emberek. Azóta évek múltak el s mikor a Kaukázus felé vettem utamat, ennek a csúcsnak a meghódítása volt legforróbb vágyam. Most íme, elértem a célomat. Péter kibontotta a magunkkal hozott kis háromszínű lobogót s rúdra erősítve, amelyet hosszú ágból metszett és fáradhatatlanul cipelt fel magával, kitűztem az Elbrusz-csúcs havába. Hazám színeit ott lobogtatta a szél a Kaukázus legmagasabb ormán.”

Forrás : https://orient-projekt.hu/eletrajzi-adatlapok/dechy-mor

Déchy Mór munkatársa volt a hazai és külföldi földrajzi folyóiratnak. Érdemeiért a Kolozsvári Egyetem díszdoktorává avatta,
a Magyar Tudományos Akadémia pedig tagjává választotta.

Azóta sok minden változott. Egyebek közt a keleti cserkesz (kabard) csúcsot, a „Mingi Tau”-t is inkább az orosz „Elbrusz” nevén ösmeri a világ… 
Az eredeti perzsa Alborz nevéből származik persze az orosz Эльбру́с azaz Elybrúsz neve is. Oroszkodón… Bizony ly-lyel… minthogy lágyjellel…

Balkár-Kabardföld és kettős csúcsos zászlaja a Mingi-Tau (Elybrúsz) páros hósüvegével.

Déchy Mór szülinapján < Nyisson ide !

De van itt mára talán még izgalmasabb :

A komcsi ügynök-akták 36 év után nyilvánosak ! < Nyisson ide ! 

Ma végre nyilvánosságra hozták !
Az igazság árnyoldalía persze az, hogy az (i)gazán aljasok mikor-hogyan tüntették el a terhelő adataikat !?
Mert bizony volt rá idejük… az antimagyaroknak !
Nemzetirtás közepette … szennyrejtésben … tovább fosztogatni meg ölni a Magyart !!!!

Kirakó, a népirtó oltató, komcsi ügynök minden estre ott szerepel...

Az Országgyűlés szeptember idusán elfogadta az ügynökakták nyilvánosságáról szóló törvényt, amivel több évtizedes huzavona ért véget. A Mi Hazánk és a KDNP módosító javaslatait a képviselők többsége leszavazta. A képviselők végül 149 igen szavazattal, 35 tartózkodással és nem szavazat nélkül döntöttek a javaslatról.

Magyar Péter miniszterelnök a törvény efogadása után azt írta:

36 év késéssel, a TISZA javaslatára a Magyar Országgyűlés ma megszavazta az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát.
A Fidesz nem támogatta a javaslatot. Vajon miért?

De ! Nem minden akta válik automatikusan nyilvánossá !

A törvény szerint bárki megismerheti és közölheti az ÁBTL-ben őrzött iratokat, de fő szabály szerint csak anonimizált formában. A megfigyeltek továbbra is megtudhatják, kik jelentettek róluk, illetve mely hivatásos állambiztonsági tisztek kezelték az ügyüket. Az érintettek elsőbbséget élveznek, a másolatokat pedig ingyen kaphatják meg.

Az ÁBTL honlapján azonosítás nélkül, ingyenesen és kereshető formában kell(ene) majd közzétenni

  • az ügynökök beszervezését dokumentáló, úgynevezett hatos kartonok adatait,
  • a beszervezési naplók, vagyis a B-naplók adatait,
  • a beszervezési és személyi dossziék, azaz a B-dossziék adatait,
  • valamint az egykori állambiztonsági mágnesszalagokon tárolt, H-jelű hálózati nyilvántartás nem minősített leíró adatait.
  • A megfigyelt emberek és más harmadik személyek adatait azonban törölni kellene a nyilvánosan elérhető B-naplókból és B-dossziékból. Nem lehetne hozzáférhetővé tenni többek között az egészségi állapotra, a függőségekre, a szexuális életre és orientációra, valamint a vallási vagy világnézeti meggyőződésre vonatkozó érzékeny adatokat sem.

A Kossuth rádióban igen érdekes műsor hangzott el. Minden Magyarnak ... Ajánlom !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Cukor Blues

Lányi András: Az ember fáj a földnek (Utak az ökofilozófiához)

Oláh Miklós: Fejezetek a szegedi várbörtön történetéből

Péter László: Néprajz, népműveltség

A tudás még nem bölcsesség

Mangalica

Juhételek

Ha Isten velünk, ki ellenünk?

Sz. Lukács Imre: Tábor a pusztán; A halál színpadán

Dankó Pista

Tóth Béla: Teremtő Joó Istvánék emlékező könyve

Földbeszántott keserűség avagy az utolsó barázda

Péter László: Szegedi tudósítások

Hiper- és hipoaktivitás, figyelemzavar

Bogár László - A rendszerváltás bukása

Manipulált mértéktelenség

Szeged (magyar)

Bátyai Gitta: Újszegedi mozaikok

Bioételek gabonából

Polner Zoltán: Isten zsámolyánál