www.ujszeged.hu
2025. Kikelet hava (Március) 31.-e - Árpád, Benő, Akács, Ákos, Benjámin neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Tóth Béla: In prigione

Olaszok a szegedi várban

Az olasz függetlenségnek a 19. század elején a szegedi várba zárt harcosait 1849. október 5-én Kossuth Lajos szabadította ki. Históriájuk sokak fantáziáját megmozgatta. A szegedi író a történeti hitel talaján költött történettel örökítette meg a Tisza partjára száműzött karbonárik különös sorsát. A regénnyé formált történelemben a szerelemnek is jut szerep, s ezzel a cselekmény még érdekesebbé vált. A főhős, Carlo Poério, történelmi személyiség, a nápolyi köztársaság oktatási minisztere. A regény a foglyok szabadulásának örömmámorával végződik. A Függelék a vár leírását, a börtön berendezését, napirendjét történeti forrásokból közli.

2000., 133 p.
ISBN: 963 9144 99 1
Méret: 14 cm x 20 cm

 

Vadételek

Péter László: Szegedi számadás

Kilófaló lakomák

Cs. Sebestyén Károly: Utcák, terek, templomok, házak

Péter László: 14 írás József Attiláról

Péter László: Szegedi seregszámla

Raffai Ernő - Balkáni birodalom

Halételek

Dr. Darázs Sándor: A Szegedi Konzervgyár története

Tápai Antal : Életutam

Veress D. Csaba: A szegedi vár.

Polner Zoltán: Csillagok tornácán

Takács Tibor: Szülővárosom, szép Szeged

Monostori László: Nándorfehérvár emlékezete, 1456-2006

Mária román királynő párizsi követsége

George Soros - könyvhirdetés

Tóth Béla: Teremtő Joó Istvánék emlékező könyve

Lányi András: Az ember fáj a földnek (Utak az ökofilozófiához)

Bogár László - Lefelé a létezés lejtőin

Forrai Kornélia - Tóth Attila: A szegedi Hősök kapuja