Irattár
Szélmalom-harc Dorozsmán
2005-09-12
"Szélmalom-harc" Dorozsmán
Évtizedek óta pusztul Kiskundorozsma egyetlen még létező szélmalma. A műemlék most a szegedi önkormányzat gondozásába került, ám kétséges, hogy a város jobb gazdája lesz-e, mint amilyen az állam volt.
A XIX. század végén Magyarországon - az akkori országterületen - mintegy ezer szélmalom működött. Ebből hazánknak mára 50-70 szélmalma maradt, melyből mindössze kettő működik, és alig több mint féltucat tehető működőképessé. Közöttük van az 1973 óta Szegedhez tartozó Kiskundorozsma szélmalma is. "Ennyiszer emlegetett szélmalom talán nincs is több a világon" - írta róla Tömörkény István. Az épület jelenlegi helyzetét metaforikusan ma is jól jellemzi a száz év előtti dal szövege: "Nem forog a dorozsmai szélmalom, az alföldi szénaszagú hajnalon, ásítozik üresen a garatja, azt a hűtlen csalfa szelet siratja..."
Az első dorozsmai szélmalom 1801-ben épült, számuk száz év alatt 23-ra nőtt. Mára ebből egyetlenegy maradt, melyet még 1821-ben épített a tősgyökeres dorozsmai Czékus család. A négyszintes építményben búzát, kukoricát, árpát valamint paprikát őröltek illetve daráltak. A malom hanyatlása 1949-ben vette kezdetét: ekkor hunyt el akkori tulajdonosa, Faragó György, és ugyancsak ebben az évben született meg a formálódó kommunista diktatúra miniszterének rendelete, mely megtiltotta a magántulajdonban működő malmok működését. Ettől kezdve az épület nem töltheti be eredeti hivatását. Ezután elhanyagolták, s részben az 1970-es árvízzel összefüggésben keletkező belvíz hatására vályogfala összeroskadt. Újjáépítésére 1973-74-ben került sor, megsérült alkatrészeit egy közeli tanyai szélmalom berendezéséből pótolták. A - talán nem épp a legszakszerűbb módon végzett - felújítás azonban nem bizonyult tartósnak, mára a malom rosszabb helyzetbe jutott, mint amilyenben valaha volt.
Már két évvel ezelőtt felvetődött a Csongrád Megyei Közgyűlés és a Szegedi Közgyűlés kulturális bizottságainak együttes ülésén, hogy a városnak át kellene vennie a Kincstári Vagyoni Igazgatóság kezelésében lévő, pusztuló műemléket, sokáig mégsem történt semmi sem ennek érdekében - emlékezik Kohári Nándor, a Fidesz szegedi önkormányzati képviselője, aki már ekkor az átvétel mellett érvelt. Végül idén júniusban döntött arról a Szegedi Közgyűlés, hogy megigényli a malmot az illetékes állami szervtől, ám felújítására hiányzik az anyagi forrás. Ezért Szabó László önkormányzati képviselő, a Szögedi Védegylet elnöke javasolta a Szegedi Közgyűlésnek, hogy a város ne csak a malom épületét, hanem a felújításhoz szükséges pénzt is igényelje meg az állami költségvetéstől. Javaslatát azonban az MSZP-SZDSZ-es többség - köztük a Kiskundorozsmát a szegedi önkormányzatban képviselő szocialista és szabaddemokrata városatya - leszavazta, így a malom sorsa továbbra is bizonytalan. Az ellenzéki képviselők remélik: a műemlék nem jut azon társainak a sorsára, melyeket már nem lehet megmenteni. Csak idén három szélmalom ment ugyanis végérvényesen és menthetetlenül tönkre Magyarországon - hangsúlyozzák a városvédő politikusok.
Haág Zalán - Magyar Nemzet
(2005. szeptember 12.)
