www.ujszeged.hu
2026. Kenyér hava (Augusztus) 05.-e - Krisztina neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Hírlevéltár

2024-06-13 - Eb ura a fakó ! – Ónodon e napon…

Eb ura a fakó ! – Ónodon e napon…

Nap (június) hava 13.-án…

1707-ben e napon I. József német-római császárt, a magyar trónt is bitorló királyt az Ónodi Országgyűlés trónfosztottnak nyilvánítja „Eb ura a fakó! Mai naptól fogva József nem királyunk!”

Ónod településünket Olnod néven említik 1296-ban. A 14. század második felében már városi rangon él. Ebben az időben épült a vára, amely Borsod vármegye első kővára. 1561-ben és 1582-ben a törökök ostromolták, de nem foglalták el. Ez is filmre kívánkozna egy valóban Magyar Országon ! Amiután Eger török kézre jutott (1596-ban), Ónod lett az egyik legfontosabb erődítmény. 
Végtére 1639-ben a törökök sikeresen fölgyújtották. Később a németek lőtték olyannyira szét, hogy többé már nem felelt meg erődítménynek. Mindez már önmagában is megérdemel egy történelmi filmet, hogy országunk történelmét gyermekeink is megismerhessék ! De ott volt azután az Ország Gyűlése is…

A Rákóczi-szabadságharc tetőpontján, Ónod mezőváros mellett, a Körömi mezőn kuruc országgyűlés zajlott, amelyet ma az Ónodi Országgyűlés néven ismerünk. (1707 május 31.-től – június 22.-ig)

Rákóczi jelenlétében véres tusába fajuló vita zajlott. A Turóc vármegyei követek – a megyei nemesség soraiból szerveződő békepárt szószólói – a rézpénzzel kapcsolatos vita során önző érdekek követésével gyanúsították meg a fejedelmet. Rákóczi elkeseredésében kilátásba helyezte lemondását: „Készebb vagyok megvonni magamat az ország egyik szegletében, mint hogy a várt köszönet helyett zsarnoknak mondjanak.” – Ezt követően Károlyi és Bercsényi felháborodásukban lekaszabolták a turóci követeket…

A fejedelmi hadak féltve Rákóczi életét, az országgyűlésre irányították ágyúikat… De szép idők !
Az elmúlt 33 esztendő hazaárulóit sajnos nem himbálta a szél… Sőt !
Némely címeres hazaárulók, vagyonokat elsikkasztó gyurcsótányok ma is szabadlábon, sőt közpénzen árulják a Magyar Hazát…
De Rákóczi bírálói ennél jóval kevesebbért áldozták az életüket…

A véres közjáték után az országgyűlés nagy jelentőségű határozatokat hozott… amelyben (többek között) kimondták a Habsburg-ház trónfosztását is. Megerősítették Magyarország és Erdély szövetségét. 

Eb ura a fakó ! – Ónodon e napon... < Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Lányi András: Az ember fáj a földnek (Utak az ökofilozófiához)

Cs. Sebestyén Károly: Utcák, terek, templomok, házak

Juhász Antal: A szegedi táj vonzásában

Oláh Miklós: A Csillagépület

Szegedi képeslapok – A képeslapok Szegedje

Péter László: A város cselédje

Firbás Zoltán: Szeged Panorámatérkép

Mária román királynő párizsi követsége

Dankó Pista

Síklaky István - Létbiztonság és harmónia

Tóth Béla: Szeged vidámítása I-II.

Gárdonyi Géza: Szegedi figurák

Mangalica

Ozsváth Gábor Dániel - Ozsváthné Csegezi Mónika: Szeged város főmérnökeinek és Mérnöki Hivatalának krónikája

Péter László: Szegedi seregszámla

Szilágyi György: Tápé, a szegedi városrész

Győrfi Károly: Keresztényüldözés a 21. század elején

Balázs Imre: Béketelep története

Csemer Géza: Szögény Dankó Pista

Jozef Tiso és a szlovákiai holokauszt