www.ujszeged.hu
2026. Szelek hava (Április) 27.-e - Zita, Mariann neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Hírlevéltár

2026-01-21 - Magyar Straszburgok – Szabadka

Magyar Straszburgok – Szabadka 

Magyar Straszburgok ciklus a Németországtól elszakított Strassburg sorsára utaló költe(mény)kör. 
Strassburg azonban a mi magyar városainkkal szemben már korábban is határviták tárgya volt…

Juhász Gyula Hárfa kötetében szerepel együtt a Városok ciklus. Ez a (későbbi) Magyar Straszburgok.

Juhász Gyula: Hárfa (Genius Kiadás, 1934)

Hárfa (1929) kötetében Nagyvárad után szerepel Szabadka (96.o.).

Ó régi nyár, mikor a vén verandán
Két új poéta régi verseken
Elbibelődött s a hold arca sandán
Két nyárfa közt bukkant ki az egen.

Ó régi nyár, az ébenóra halkan
Elmuzsikálta már az éjfelet,
Az árnyak óriása várt a parkban
S a denevér szállt rózsáink felett.

Ó régi nyár, a zongorán egy akkord
Fölsírt és mélyen a szívünkbe markolt,
Künn a kutyák szűköltek elhalóan.

Valami nagy bú olvadt föl a borban,
Fájón figyeltünk vén magyar szavakra
S álmában olykor sóhajtott Szabadka !

Két új poéta természetesen Kosztolányi Dezső és Juhász Gyula.

Az Elbibelődött szóban rövid „i”-vel ír… bár a helyi, szögedi tájszó-alak is hosszan szól : bíbölődik …

Ajánlott olvasmány : ILLYÉS GYULA: HÁRFA Juhász Gyula versei
(Nyugat· / · 1929 · / · 1929. 15. szám · / · IRODALMI FIGYELŐ)

Városok Hetese : 
Pozsony – Máramarossziget – Nagyvárad – Arad – Szabadka – Újvidék – Csáktornya.
Az Újvidék már korábban készült, a többit ez alkalomra írta Költőnk.
E költe(mény)körhöz (ciklushoz) tartozik a későbben íródott Arad költeménye is.

Városok-at, elrabolt Városainkat mindenféle magyar tanrendben alapvető lenne végre méltó helyen hirdetni, oktatni és tanulni,
minden Trianon-napon zengőtorokkal iskolányi diák hangján dörögve a rabló világgal szembe is szavalni !!!

Juhász Gyulánk Magyar Straszburgok ciklusának első költeménye, a Pozsony először a Délmagyarország 1920 január 21.-ei számában jelent meg,
ahol a Szabadka volt a negyedik a sorban. Majd a Makói Újság hozta ugyanígy együtt őket a 1920 május 23.-ai számában. 
Szabadka mindegyikben 4.-ként szerepelt…

A gyászkeretezett lap az akkor folyó Párizsi Béketárgyalásoknak arra a hírére született, amely a magyarságot terrorizálva
már az ősi magyar városok idegen megszállásának véglegesítését és végtelenül aljas elrablásának szentesítését jelezte.

Nefelejcs kötetben (1921) már a teljes hetes költe(mény)kör (ciklus) együtt szerepel…
(Mégis tévetegen cikluscím nélkül.)

Nefelejcsben – földrajzilag is helyes sorrendben – az Arad után 5.-ként szerepelt (13.o.).
Délmagyarországban meg a Nefelejcsben a 11. sor végén nem pont, hanem vessző van.

A ciklus egy verse, az Újvidék már korábban készült, a többit ez alkalomra írta Költőnk… E ciklushoz kívánkozik a későbben íródott Arad költeménye is. Városok Hetese ezzel : Pozsony – Máramarossziget – Nagyvárad – Arad– Szabadka – Újvidék – Csáktornya. A Városok-at, elrabolt Városainkat mindenféle magyar tanrendben alapvető lenne végre méltó helyen hirdetni, oktatni és tanulni, minden Trianon-napon zengő torokkal iskolányi diák hangján dörögve a rabló világgal szembe is szavalni !!!

A 2020-as Szögedi Naptárban – Trianon terrorának 100. évfordulóján – így szerepölt :

Cikluscím nélkül, de környezetével hasonló összefüggést sugallva jelent meg a Pozsony a Nefelejcs című kötetben is.

Az aljas Nyugat és ez a velejéig züllött Európa, mely mutyiban Unió – miközben a vérünkön háborús bűnös meg köztörvényes fosztogató fekahadat hízlal – pedig már kísérletet sem tesz a kifosztott Magyarország kártérítésére és a vérgőzös ethnikai piszkolgatások véres-mocskos-taknyos eredményeinek tisztességes (vissza)rendezésére… a Magyarság alapvető és legelemibb kárpótlására…

Európa pedig hallgat…
Bűneinek mocskán Disznófejű Nagyúrként dagonyázik…

Magyar Straszburgok < Nyisson ide ! 





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Globális uralmi rend

Móra Ferenc: Írások Csókáról

Szegedi képeslapok – A képeslapok Szegedje

Bálint Sándor - A szegedi paprika

Churchill, Hitler és a szükségtelen háború

Lányi András: Az ember fáj a földnek (Utak az ökofilozófiához)

Dr. Darázs Sándor: A Szegedi Konzervgyár története

Juhász Antal: A szegedi táj vonzásában

Globalizációs végjáték

Mária román királynő párizsi követsége

Győrfi Károly: Keresztényüldözés a 21. század elején

Hiper- és hipoaktivitás, figyelemzavar

Juhász Gyula: Ébredj, magyar!

Kovács Teréz: Szegedi képes szakácskönyv

Bátyai Gitta: Újszegedi mozaikok

Ehető virágok

Mangalica

Pálfi Sándor - Tóth Béla: Szegedi hajók a Tiszán, Dunán, Dráván, Száván

Gabonakonyha

Bogár László - Hálózatok világuralma