www.ujszeged.hu
2024. Szelek hava (Április) 28.-a - Valéria, Péter neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Hírlevéltár

2022-05-03 - Mariupol alapítója, Nagy Katalin szülinapján

Mariupol alapítója, Nagy Katalin cárnő szülinapján

1729-ben e napon született II. Katalin orosz cárnő († 1796)

Jekatyerina Alekszejevna nagyhercegnőként, 1745-ben, George Grooth festményén

Katalin uralkodása alatt Oroszország lett a leghatalmasabb erő Kelet- és Délkelet-Európában. 
Az orosz győzelmekkel Katalin megteremtette a kijáratot a Fekete-tengerre és meghódította azokat a területeket,
amelyeket a mai Ukrajna déli részének mondanak. Magyarul ez Etelköz és Levédia.
Remélhetőleg e területek végre hamarosan az ukrán megszállás alól is fölszabadulnak…

Catherine II by F.Rokotov after Roslin (c.1770, Hermitage).jpg

Az oroszok Nagy Katalin parancsára, valamint az Ő jóváhagyásával a Fekete- meg az Aszói-tenger partján több új várost is alapítottak: 
Ogyessza, Nyikolajev, Jekatyerinoszlav azaz „Jekatyerina dicsősége” (a mai megcsúfolt ukrán nevén Mikolajiv), Dnyipro és Herszon meg Mariupolisz városokat.

Igen ! Mai napi aktualitás : Mariupol(i)t az oroszok, azazhogy az orosz Nagy Katalin cárnő segedelmével a görögök alapították !!!
Ugyan kinek a városa ma Mária Városa ?! Hát egy bizonyos: Nem az ukránoké !!!

Épelméjű magyar értelmiségieknek...
A jövő nagy kérdése, hogy kap-e végre Mária Városa, avagy a görög Mariupolisz önálló államiságot
 az ukrán neonácik nagy bosszúságára…

Mariupol alapítója, Nagy Katalin cárnő szülinapján





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Lengyel András: A „másik” Móra

Bogár László - A rendszerváltás bukása

Kilófaló finomságok

Tóth Béla: Szeged vidámítása I-II.

Raffai Ernő - Balkáni birodalom

A leves hazudik

Wolf Schenke - A sárgák háborúja

Aki Európából (is) látta Magyarországot...

A tudás még nem bölcsesség

Mária román királynő párizsi követsége

Tápai Antal : Életutam

Tóth Béla

Tóth Béla: Elhantolt hegedűk

Dr. Lázár György: Visszaemlékezés a nagy árvíz napjaira

Dankó Pista

Kenyér és Bor

Kovács Teréz: Szegedi képes szakácskönyv

Tóth Béla: Teremtő Joó Istvánék emlékező könyve

Lengyel András: „Közkatonái a tollnak...”

Ozsváth Gábor Dániel - Ozsváthné Csegezi Mónika: Szeged város főmérnökeinek és Mérnöki Hivatalának krónikája