www.ujszeged.hu
2024. Szelek hava (Április) 27.-e - Zita, Mariann neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Újszeged logo

Hírlevéltár

2024-02-02 - Szájcsorbulat – mint a guta tünete

Szájcsorbulat – mint a guta tünete

Szájcsorbulat – mint a guta tünete

Az igen gután sztrókká ütött ictus jele

„Az ictus-nak sztrókká szédülése
nem több, mint
guta angolkodó szélütése !” (Sz.)

Kezdjük hát a kórnál, magánál, a magyarra mért ütés elején :

„A sztrókká szédült ictus nem más, mint a guta(ütés) betegesen, angolkodón !” (Sz.)

A guta(ütés) Pápai Páriz Ferencznél a Pax Corporis (1690) munkájában még gutta ütés, utóbb már csak guta(ütés) …

guta szavunk káromkodásokban (is) egészen természetes, mint „Üsse meg a guta !” Ma már jóval kevésbé „természetes” e korábbi népi szép szólások köre, de él.

guta azaz a Guta szellemlényként is értelmezett jelenség is volt. Ennek bizonysága, hogy hozzá egészen színes népi gondolat- és szóláskincs is tartozott…
Tömörkény írásaiból idézve a világ gondjait megoldani vágyó „jelentéktelen” (fő)szereplők szélütősen világmegváltó guta-vágyaiból :

„Csak fél óra hosszáig löhetnék én guta…” (Kraszniki csata, 1916)
„Ha az ember szélütés löhetne úgy egy jó fél délután formáig, talán ezzel az erővel intézkedhetne […] ha láthatatlan hóhér löhetne, ott löhetne, ahun akar […]” 
(Jakab Jakab a diplomáciával, 1916) Talán erre rímöl a – Bálint Sándor által lejegyzött – szögedi szóllás is, hogy „Összehúzza magát, mint falu véginn a guta” …

Az agyi érzűr pusztíthat lassan, vagy beüthet gyorsan. A lassú hanyatlásra javasolt nevezetem a sanyarguta (Sz.),
mint a ’lassan sanyarga(tó )gut(ák sorozat)a’, egyre ódonabban latinkodón a „chronicus (agyi) hypoperfusio” magyarul.
Az agyi érzűr gyors beütése, mely váratlanul meg látványosan pusztíthat, az meg a szélütés, a guta ütése (Sz.). 
Gutaütés, mert üt a guta hamarjában…

A hajdani guta – a 30 éve még szakszövegben is elfogadott – szélütés mára sztrókká szédült, de gyakran már csak sztroggá bénult
a kevésbé képzett betegek ajkán. Az 1990-es években még mérvadó Marco Mumenthaler remek Neurologia tankönyvének
magyar változatában még következetesen szélütés az agy hirtelen és súlyos keringési zavara. Ifjabb orvosaink pedig még-már a latin eredetit,
az ictust sem ismerik. Ennek jelentése egyébiránt éppen az, mint a mai angol divatszóé : ’ütés’, ’csapás’. Milyen érdekes !
Vajon mennyire és mire is kell nekünk a suttyó angol szleng – a mosdatlan szutyok nyomornegyedek nyelve – az örök latin nyelv helyett az orvostudományban ?

De most a tünettan dolgában találtam valami egészen kincses eredetiségre Vérben és viharban után Egyedül a világ ellen – Wass Albert írásában.

„Borzas bajusz alatt a csorba száj félig nyitva volt és lassan kínlódott a szavakkal.” (Kép : Álmó)

lebiggyedt száj, szabatosabban lefittyedt szájzug (Sz.), mint klasszikusan emlegetett guta-tünet az angolban a plakáthirdetéseken is 
drooping mouth [ejt: d®úping mauθ] vagy droopy cheek, kissé (félig) latinkodón meg facial droop

A magyarban pedig… még csak nem is rémlik, hogyan emlegetnénk… magyarul.

Erre Egyedül a világ ellen – Wass Alberttől előgurul e szó-kincs !

E kirekesztők kegyéből kallódó remek irodalmilag is értékes, de a szélütötten haldokló leírásával immár orvostörténeti értéket is nyer.

A „csorba száj” meg a szájcsorbulat mindennapi orvosi gyakorlat szóhasználatába is érdemes kifejezés.
Csak rajtunk múlik, hogy használjuk-e. A nyelv általunk is, a mi nyelvi tudatosságunk által is alakul…

„A nyelvi tudatosság pedig a műveltség egyik alapmutatója. /
A nyelvhasználati tudatosság a szellem és a műveltség mércéje.” (Sz.)

Nyelvi műveltségünk társadalmi elismerésünket is emeli. Műveletlenségünk pedig az orvostársadalom megbecsülését is csorbítja,
ahogyan a guta a szélütött szájat…

Szájcsorbulat – mint a guta tünete < Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Varga András: A régi Szeged

A hű folyó

JAAP SCHOLTEN - Báró elvtárs

Takács Tibor: Szülővárosom, szép Szeged

Firbás Zoltán: Szeged Panorámatérkép

Péter László: Szegedi számadás

Juhász Gyula: Ébredj, magyar!

Szeged (magyar)

Mária román királynő párizsi követsége

Tóth Béla: Elhantolt hegedűk

Globalizációs végjáték

Juhász Antal: Parasztok, pásztorok, kézművesek

Szilágyi György: Tápé, a szegedi városrész

Péter László: 14 írás József Attiláról

Polner Zoltán: Isten zsámolyánál

Ozsváth Gábor Dániel - Ozsváthné Csegezi Mónika: Szeged város főmérnökeinek és Mérnöki Hivatalának krónikája

A tudás még nem bölcsesség

Csapody Miklós: „Nehéz útra keltem”...

Aki Európából (is) látta Magyarországot...

Lányi András: Az ember fáj a földnek (Utak az ökofilozófiához)