2024. Enyészet hava (November) 23.-a - Kelemen, Klementina neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Irattár

Pünkösd, Pinküsd

2010-05-23

Pünkösd, Pinküsd

Az Árpád-korban "Pünkösd" keresztnévként is fölbukkan. 1252.: "Clauigeri eisdem vinitoribus Pincusd, Kereu. " E szép név egykori viselője vélhetően Pünkösd ünnepére (vasárnapra, vagy hétfőre) született. A régies Pinküsd vagy a mai Pünkösd keresztnév mai is melegen ajánlott a Pünkösd napjára született magyar fiaknak!

"Mi van ma, mi van ma, piros pünkösd napja,
Holnap lesz, holnap lesz a második napja
Andreas
Bokrétás
Felséges jó tánczos
Jól megfogd, jól megfogd a lovad kantárát,
hogy el ne tipossa, tapossa a pünkösti rózsát."


Előnye e (születés)naphoz kötött névadásnak, hogy az ünnep naptárban való mozgása miatt a születésnap és a névnap a legritkábban esik egybe.


Európa minden népénél fölbukkan a tavasz, a természet megújulásának megünneplése. Ennek egyik keresztény formában való továbbélése a Pünkösd. A sikeresebb népek korábbi tavasz-hagyományaik egy részét ezen ünnepkörbe mentették át a kereszténység tisztogatásai elől.  Megjegyzendő persze, hogy az egyház  régi hagyományok kiirtásra való törekvése nálunk sokkal sikeresebb,volt, mint pl. a kelta népeknél. Ennek legfőbb oka talán az erős magyarellenes, német befolyás volt.

A Pünkösd egyben a békesség ünnepévé is nőtte ki magát.

Pünkösd idején még a török-magyar háborúság is szünetelt.

Irodalom:
Bálint Sándor
KARÁCSONY, HÚSVÉT, PÜNKÖSD
A nagyünnepek hazai és közép-európai hagyományvilágából


Pünkösd (rövidebben)

 

Az élő Árpádok

Forrai Kornélia - Tóth Attila: A szegedi Hősök kapuja

Juhász Antal: Parasztok, pásztorok, kézművesek

Globalizációs végjáték

Magyarország, a vonakodó csatlós

Péter László: Szegedi számadás

Szárnyas ételek

Harmatszedés égi mezőkön

Bogár László - Lefelé a létezés lejtőin

Csemer Géza: Löffler-bolt, az a régi szép...

Raffay Ernő - Szabadkőműves béklyóban Ady Endre

Írások a Nagyárvízról

Varga András: A régi Szeged

Tóth Béla: Elhantolt hegedűk

Szegedi képeslapok – A képeslapok Szegedje

Kilófaló lakomák

Bogár László - Magyarország és a globalizáció

Lengyel András: „Közkatonái a tollnak...”

Földbeszántott keserűség avagy az utolsó barázda

Oláh Miklós: Fejezetek a szegedi várbörtön történetéből