Városvédők
Kálmány Lajos
„Szeged-Felsovároson tímárcsaládban született. A kegyesoskolában, a piarista gimnáziumban tanult és szívta magába DugonicsAndrás, Révai Miklós, Csaplár Benedek szellemét. Érettségi utánédesanyja kívánságára a temesvári papnevelobe iratkozott. BonnazSándor megyés püspök 1875. július 24-én szentelte pappá és augusztus15-én rendelte Magyarpécskára segédlelkésznek. Itt kezdtenépköltészeti gyujtomunkáját, amelynek elso termékét Koszorúk azAlföld vadvirágaiból címmel, Pécskáról való alcímmel már 1877-benkiadta Aradon. 1878-ban követte a második kötet, amely továbbiállomáshelyeinek (Csanádapácának, Battonyának és környéküknek)népköltészetét mentette meg az utókornak. Püspökei csaknem évente helyezték új községekbe: Szajánban,Törökbecsén, Apátfalván, Szoregen, Csanádpalotán, Mezokovácsházán,Csókán, Magyarszentmártonban, Németele-méren szolgálta egyházát ésnépét, s közben fáradhatatlanul gyujtötte és újabb kötetekben adta kia nép szellemi kincseit (Szeged Népe. 1-3. k. Arad-Szeged, 1881, 1882,1891.). Szoregen elmélyült elméleti tudása, s megjelentette maradandóértéku dolgozatait (Boldogasszony, osvallásunk istenasszonya, 1885; Ahold nyelvhagyományainkban, 1887; A csillagok nyelvhagyományainkban,1893; Világunk alakulásai nyelvhagyományainkban, 1893; Gyermekijesztoés rablók nyelvhagyományainkban, 1893. stb.). Negyvenéves múlt, amikor 1894-ben Dessewffy Sándor püspökkinevezte Csanádpalotára plébánosnak. Lélektani rejtély, itt miért nemgyujtött, miért nem írt. Papi teendoi mellett gazdálkodott, ám ezt semnépe, sem fölöttesei nem nézték jó szemmel. 1906-ban augusztusábanagyvérzés érte. Lassan gyógyult, ezért az új püspök, Csernoch Jánosnyugdíjba küldte. Kálmány hazatért szülovárosába, s gyógyulóban ismétgyujtomunkához látott. 1914-ben három könyve is napvilágot látott.Gondozásában jelent meg Ipolyi Arnold népmesegyujteménye, aHagyományok két kötete pedig saját gyujtését tartalmazta. A 2. kötetalcíme: Borbély Mihály mondása után. Ez - elsoként a magyarmesekutatás történetében - egyetlen mesemondónak, az egyházaskériírástudatlan juhásznak mesekincsét tartalmazza. Szegénységben,elhagyatottságban halt meg Szeged-Alsóvároson 1919 decemberének elsonapjaiban. Úgy talált rá egy iskolás gyerek. Temetésén a papon, MóraFerencen és két múzeumi munkatársán kívül csak sirató koldusasszonyokvettek részt. Hagyatékából eddig két kötet jelent meg (Történeti énekek éskatonadalok, 1952; Alföldi népballadák, 1954). Gyujtésébol még mesék,mondák, hiedelmek, babonák várnak kiadásra. Móra Ferenc máigérvényesen nevezte a legnagyobb magyar folkloristának."
150 éve született Kálmány Lajos (kiállítás - 2002 - Somogyi Könyvtár)
Bálint Sándor, a "legszögedibb szögedi" művei:
Bálint Sándor: A Szegedi Nagytáj helységei (eredeti)
Bálint Sándor
KARÁCSONY, HÚSVÉT, PÜNKÖSD
A nagyünnepek hazai és közép-európai hagyományvilágából
Előszó
Bevezetés
Advent
A karácsonyi ünnepkör
Karácsony böjtje
Karácsony napja
Karácsony másnapja
Aprószentek
Újév
Vízkereszt
Kánai menyegző
Húshagyó
Nagyböjt
Virágvasárnap
Nagyhét
Nagycsütörtök
Nagypéntek
Nagyszombat
Húsvét
Húsvét másnapja
Fehérvasárnap
Áldozócsütörtök
Váróvasárnap
Pünkösd
Úrnapja
Bálint Sándor : Ünnepi Kalendárim I.
Bálint nap (február 14.)
Szögedi Védegylet
A Szögedi Védegylet arra szólítja föl a szögedi nemzetet, hogy vásároljon magyar árut, lehetőleg szögedit és csakis szögedi kereskedőtől, vagy szögedi termelőtől! Ha nem megy, vagy olykor nincs ilyen, akkor tegyünk engedményt: Vásároljunk magyar honfitársainktól!
Nem kívánunk mást, mint amit a Reformkor nagy mozgalma, a nemzeti Védegylet 1844-ben.
Vessünk hát véget a Deform-kornak! A Magyar Föltámadást kezdjük hát újra a Reformkor máig megvalósulatlan remek kezdeményezésével. Tudatos vásárlással, - ha lehet - helyi magyar áruval.
