Hírlevél

Légiháború 1944-45 V. Célpont: Szeged

Légiháború 1944-45 V. Célpont: Szeged

Szeged bombázásairól a legtárgyilagosabb összefoglalót, az MSZMP Csongrád megyei Bizottsága Oktatási igazgatósága 1983-as évkönyvében,a méltatlanul mellőzött és elfeledett helytörténészünk, Dr. Kanyó Ferenc tollából találtuk.

Előzmények:

• Légiháború 1944-45 IV. (Magyarország bombázása)
• Légiháború 1944-45 I.
• Légiháború 1944-45 II.
• Légiháború 1944-45 III.

1944. június 2.-án, 65 esztendővel ezelőtt kezdődött az angolszász légierők „Operation Frantic" fedőnevű hadászati bombázó offenzívája. Ennek során érték súlyos légitámadások városunkat is.

A normandiai partraszállás mélységi előkészítésének részeként 1944. június 2.-án angolszász légierők megindították az „Operation Frantic" fedőnevű hadászati bombázó offenzívát, mellyel kiterjesztették a légiháborút Európa teljes, németek által megszállt területére. Ezt megelőzően a bombázások hazánk nyugati részét, főleg a Dunántúlt és Budapestet érintették, ettől kezdve az egész ország célponttá vált.  Ennek során érték súlyos légitámadások városunkat is.

Kutatásaink során Szeged angolszász bombázásairól a legjobb és legtárgyilagosabb összefoglalót, talán meglepő módon, az MSZMP Csongrád megyei Bizottsága Oktatási igazgatósága 1983-as évkönyvében, a kiváló, ugyanakkor méltatlanul mellőzött és elfeledett helytörténészünk, Dr. Kanyó Ferenc tollából találtuk. A szerző szóbeli engedélyével az alábbiakban ebből közlünk részleteket.

„Az első légiriadótól, 1944. április 2.-től szeptember 19.-ig, az utolsó nagyobb
bombázókötelékek átrepüléséig, Szeged súlyos légitámadásokat élt át, és a békés polgári lakosság is megismerte a modern háború borzalmait. Szeged lakossága 72 légiriadót szenvedett el, és június 2.-től a várost hat stratégiai bombatámadás érte: június 2-án, július 3-án, augusztus 20-án, 24-én, 29-én és szeptember 3-án.

A június 2-án kezdődött stratégiai bombázás az angol-amerikai „Frantic" hadművelet részét képezte a június 6-i atlanti partraszállásnak. Ennek volt nyitány a város első bombázása. Ezen a napon délnyugat-északkelet irányban, 100-120 kilométer széles sávban Közép- és Kelet-Magyarországot (Szeged-Szolnok-Hatvan-Debrecen-Miskolc vonalban) támadták az amerikai bombázókötelékek. Céljuk az volt, hogy a vasúti-közlekedési csomópontok rombolásával megakadályozzák a német erők átcsoportosítását a keleti frontról a nyugati frontra. A szövetséges hatalmak részéről Szegedet nappali támadások érték. Az angol bombázócsoport csak egyszer, szeptember 3-4-ére forduló éjszaka támadta Szegedet.



Az amerikai Consolidated B-24 „Liberator", stratégiai bombázógépek június 2-án reggel 9 órakor közelítették meg Szegedet. A légiveszély jelzést gyors légiriadó követte, de a repülőgépek csak átrepültek Szeged felett. Már lefújták a légiriadót, amikor 38 gépből álló bombázókötelek visszafordult. Az újabb légiriadót gyorsan követte a bombázás 10 óra 20 perckor. A repülőgépek bombáikat szinte egyszerre oldották ki, becsapódásuk után sűrű porfelhő szállt fel a város déli részéből. A rendező pályaudvart célozták, de a bombaszőnyeg pár száz méterre északra csúszott és az Alsóváros utcasorait érte. Két gócpontban szinte teljes
volt a pusztítás: a Röszkei út - Világos út - Szentmihálytelek sor és a Ballagitó sor által határolt hét utcában és a Csonka utca - Kisfaludy utca Nyíl utca - Hattyas sor által határolt hét utcában. A ledobott nagyszámú 218 romboló bombától szinte megsemmisült a Hattyas sor, a Füzes, Daru, Csonka, Kisfaludy, Harmat, Világos, Távol, Röszke, Boszorkányszigeti és Paprika utca, ahol 58 ház telitalálatot kapott, 212 ház súlyosan megrongálódott. Károsodás érte a rendező pályaudvart, utászlaktanyát, az alsóvárosi szennyvíz-szivattyú telepet, a tiszai
védtöltést, de még a rendező pályaudvar mögötti gyümölcsöskertekben leesett bombák is 15 ezer pengős kárt okoztak. (Az egész kár elérte a 4,5 millió pengő értéket.)



A bombázás szinte sokkszerűen hatott a városra. Meghalt 30 polgári személy és 12 katona. A Füzes és Pálfy utca sarkán levő ház romjai alól három nőt és egy kisgyereket húztak ki holtan a műszaki mentők. A többi 26 polgári halottat részben a tömeg és a katonák ásták ki a romok alól, részben pedig a kórházakban haltak meg sérüléseik következtében.

Az első stratégiai bombatámadás után majd egy hónapos szünet volt, de két-három naponként kkor is légiriadó volt a városban a zavaró repülések és az átvonuló bombázókötelékek miatt.
A július 3-i légitámadás a vasúti híd ellen irányult, de egyenlőre sikertelenül. Délelőtt 10 óra tájban jelentek meg a félelmetes búgású Liberátorok a város felett. Már eltávoztak, amikor négy gép kivált a kötelékből és 11 óra 30 perckor négy hullámban 34 nagyméretű rombolóbombát dobott le a Petőfi Sándor sugárút - Tisza Lajos körút, Bécsi körút - vasúti híd - Újszegedi Kendergyár körvonalába. A nagy romboló erejű bombák súlyos károkat okoztak, a sűrűn beépített Szentháromság utca házai között: így a 7-8. és 37. sz. ház telitalálatot kapott, összesen 7 ház romba dőlt, 161 ház megrongálódott, köztük egyetemi épületek. A Horthy (ma Irinyi) kollégium, a püspöki palota, az OTI (SZTK) székház, a Fogadalmi Templom stb. Egy-egy bombatalálatot kapott a Piarista Gimnázium, a Bőrgyógyászati Klinika, a Közraktár Rt egyik raktárépülete. A vasúti híd mellett három bomba a Tiszába hullott, egy bomba közvetlenül a vasúti híd újszegedi hídfője mellett a töltésbe fúródott, de nem robbant fel. Két bomba az Alsókikötő sor - Csanádi utca kereszteződésében a Tisza töltésére esett, de a második bomba itt sem robbant fel. Négy bomba az újszegedi Kendergyár területén robbant, a gép- és kazánház teljesen elpusztult, így az energiahiány miatt a gyár további termelését megbénította. Egy bomba a közúti híd vízmércéje mellett a Tiszában robbant, megrongált a híd pillérét, de a detonáció súlyos károkat okozott a Múzeum épületében, a Tisza Úszó Egyesület úszóházában és három halászbárkán is.



Hosszabb szünet után augusztus 20-án érte a várost újabb támadás. Hat bombázógép 10 óra 20 perctől több hullámban 50 rombolóbombát dobott le. A cél ismét a rendező pályaudvar és az utászlaktanya volt, de az alsóvárosi Dobó-Pálfy-Nyíl és Földműves utca által határolt nyolc utcába, a Mátyás térhez közel hullottak a bombák. A Szabadsajtó, Kisfaludy és Pálfy utcákban 60 ház romba dőlt, 100 ház megsérült és 185 ház cseréprongálódást szenvedett. A romok alatt meghalt 15, és megsebesült 9 fő. A Szabadsajtó utca 26. sz. alatti ház pincéjéban 15 ember szorongott a körzeti légópincében, de a házat is találat érte: közülük 5-öt sikerült élve kimenteni, míg 10 embert csak holtan ástak ki.

A negyedik támadás augusztus 24-én a vasúti híd elpusztítását célozta. Ekkor 9 óra 45 perckor 49 gép intézett támadást a város ellen és 190 romboló és gyújtóbombát szórtak le. Az 58 bombabecsapódás szinte körbepásztázta a vasúti hidat, de az még használható maradt. Az újszegedi Kendergyárat 22 találat érte, és másodszor szenvedett súlyos károkat. A Mezőgazdasági Köztárak és a Futura épületeiben nagy mennyiségű gabona és olajos mag semmisült meg, még egy hónap múlva is parázslott a sok elégett olajos mag. Romba dőlt 38 épület, közöttük 6 emeletes ház, a Tisza-pályaudvari vámház, súlyosan rongálódott újból a Piarista Gimnázium, a Gyálai úti vámház, a szennyvíz-szivattyútelep, a vízműtelep stb. A személyi áldozatok száma: 5 halott és 5 sebesült.

Az ötödik támadás augusztus 29-én 10 óra 25 perckor érte Szegedet, 42 gép mintegy 400 bombát dobott le akkor. A Szeged-pályaudvar, a Tisza-pályaudvar, a Hangya-raktárak, Közraktárak Rt., a magyar Petróleum Rt. Szőregi telepe volt a bombázási cél, de tovább bombázták a vasúti hidat is. Új célpont volt Felsőváros, ahol már ekkor a német rádióadót keresték, de itt a bombák a Tisza-parti részen hullottak: 5 bomba a Tiszában robbant, több telitalálatot kapott a vízi cserkésztelep (ma vizitelep) a tápéi vámház és a Levente sportpálya (ma SZEOL-stadion) területe. A nagyállomáson több telitalálatot kapott egy német
szerelvény, amely sorozat- és ködvető lőszerrel volt megrakva. A robbanások ereje a lövedékeket százszámra röpítette szét a városba és városon kívül. Összesen 400 vagon (40 ezer mázsa) termény semmisült meg: búza, rozs, bab, borsó, hagyma, paprikaörlemény, bor stb.



A hatodik amerikai légitámadás szeptember 3-án 10 óra 45 perckor volt, ekkor 42 gép 130 rombolóbombát dobott le. Hatását és következményét tekintve ez volt a legpusztítóbb bombázás, főként a bombatalálatok pontossága miatt. Három centruma volt: Alsóvároson kisebb károk voltak, itt a Paprika utcában három ház kapott találatot. A vasúti híd ekkor pusztult el: a hidat 8 bomba-telitalálat érte, a 2-3. pillér közötti részen a Tiszába omlott. A szegedi oldal töltésrendszerét 8, az újszegedi árteret 27, az újszegedi töltésrendszert 3 találat érte, mind a híd közvetlen közelében. Elpusztult a Gyermekklinika, amelyből előző napokban költöztették ki a gyermekeket az épület 7 találatot kapott. A Gyermekklinika mellett levő vízműtelep 5 találatot kapott, amely teljesen romba döntötte. A bombázás harmadik centruma a Csillag tér környéke volt. Összesen 64 ház dőlt össze és 258 sérült meg, 50 halottat és 50 sebesültet számoltak meg. Ezt a körzetet már másodszor bombázták, amelynek oka, hogy egy Csillag téri kis házban volt a németek 727-es számú katonai rádióállomása. Ez az adóállomás a balkáni német hadsereg és Bécs között a kapcsolatot tartotta, és ezt keresték az amerikai bombázók.

Az amerikai bombatámadások összesítése: halottak száma 146, sebesültek száma 122, lakhatatlan középület 29, lakhatatlan magánépület 181, kibombázott családok száma 660, ledobott romboló és gyújtó bombás száma 982. A bombázások polgári áldozatainak száma összesen 146 fő. A bombázások által okozott kár is igen magas: 125 millió 751 ezer 832 pengő, amely 1944 szeptemberében megfelelt Szeged város 1944-re tervezett egész évi bevétele tízszeresének."


Forrás:

Dr. Kanyó Ferenc tanulmánya az MSZMP Csongrád megyei Bizottsága Oktatási
Igazgatósága évkönyvében, 1983.

www.webradio.hu