2026. Szelek hava (Április) 25.-e - Ajsa, Ányos, Márk neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Hírlevéltár

2024-06-17 - Izland Napján

Izland Napján

Nap (június) hava 17.-én… éppen 80 esztendeje…

1944-ben e napon Izland – ahogy ők ejtik Ísztland – kikiáltotta a függetlenségét.

Tévetegen Izland izlandiul helyesen Ísztland szigetország az Atlanti-óceán északi részén, Grönland és Szkótország között, a Feröertől északnyugatra, a két hatalmas kéreglemez – az eurázsi meg az észak-amerikai lemez határvonalán. Hivatalos nyelve az (indoeurópai nyelvcsaládba tartozó) izlandi nyelv. Fővárosa és eggyben legnépesebb városa Reykjavík.

1397-ben Izland Dánia uralma alá került. 1540-től a dán uralom a hatalom erejével terjeszteni kezdte a reformációt, aminek következtében 1550-ben kivégezték az utolsó kathólikus püspököt, Jón Arasont is. A püspököt két fiával együtt gyilkolták le, ugyanis az izlandi papok – igen egészséges férfiakhoz illendően – nem tartották a betegesen buzerantos cölibátust.

1800-ban a dán uralom megszüntette az Alþingi törvényhozó hatalmát. Öt évszázad külső uralom után a 19. század elején éledezni kezdett az izlandi nacionalizmus. Engedékenységből hát 1845-ben visszaállították az Alþingi eredeti jogait… 

1940 április 9.-én Németország megszállta Dániát, amely így nem volt abban a helyzetben, hogy továbbra is fennhatóságot gyakoroljon Izland felett. Ezt követően az örök sumák angol csapatok partra szálltak Izlandon és megszállták azt. Így az eddig Dánia által intézett ügyeket is az Alþingi vette kezébe. 1941-ben az angol csapatokat amerikai gyarmatosítók váltották fel.

1944-ben igen jól időzítve az ísztlandiak népszavazást tartottak arról, hogy Izland elszakadjon Dániától. Mivel a szavazók 97%-a igennel szavazott, így 1944 június 17.-én Þingvellirben kikiáltották az Izlandi Köztársaságot. 1946-ban tagja lett az ENSZ-nek, majd – bizonyára nem kevés amerikai nyomásra – 1949-ben alapító tagja lett a NATO-nak is.

Izland Napján < Nyisson ide !

Akit pedig mindez nem érdekel, annak ott van mai szülinaposunk Örök Üzenete :

„Nincsenek reménytelen helyzetek, csak reménytelen emberek.”





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Forrai Kornélia - Tóth Attila: A szegedi Hősök kapuja

Ehető virágok

Gárdonyi Géza: Szegedi figurák

Az élő Árpádok

Kenyér és Bor

Sz. Lukács Imre: Magyar gulág

Péter László: A város cselédje

Aki Európából (is) látta Magyarországot...

Tóth Béla: In prigione

George Soros - könyvhirdetés

Juhász Antal: A szegedi táj vonzásában

Csemer Géza: Szögény Dankó Pista

Magyarország, a vonakodó csatlós

A hű folyó

Oláh Miklós: A Csillagépület

Gabonakonyha

Szeged útikönyv – 10 séta a városban

Lakomakönyv

Tóth Béla: Szeged vidámítása I-II.

Az Adriától Amerikáig