2026. Nap hava (Június) 21.-e - Alajos, Leila neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Hírlevéltár

2024-06-20 - A SZABÁCSI VÉSZ NAPJAIBAN

A SZABÁCSI VÉSZ NAPJAIBAN

SZABÁCS OSTROMA 1521 NAP (JÚNIUS) HAVA 20.-ÁTÓL ÁLDÁS (JÚLIUS) HAVA 7.-ÉIG TARTOTT …

Szabács (ma rácul: Шабац / Šabac [ejt: Sabac ]) régi magyar nevén Zászlón, törökül Böğürdelen a 13. századtól a török hódításig (1470)
Magyarország része, ill. a hűbéres Macsói Bánság központja volt.

Szabács vára a Szerémség egyik legfontosabb vára volt, amely 1492-ben is visszavert még egy török ostromot. Kinizsi Pálnak köszönhetően Mátyás király halála után is sikerrel védték még a déli végeinket vitézeink az ellenséges támadásoktól. Kinizsi halálát követően azonban már egyre nehezebb volt a végvárakat fönntartani. Az állampénzek elkótyavetyélésével, amelyeket a védekezésre kellett volna fordítani, csökkent a várak őrsége, avult a fegyverzet és a falak olyan mértékben romlottak, hogy még a török portyákat sem tudták már visszaverni. Aztán egyre aggasztóbbá vált a helyzet…

Hogyan is történt a magyar állampénzek elkótyavetyélése ?!
Ajánlott olvasmány :  Móricz Zsigmond : Fortunatus
Rossznyelvek szerint Móricz épp ez őszinte műve miatt nam kaphatott irodalmi Nobel-díjat…

Szabács várának ostromát a ruméliai török sereg, Ahmed pasa vezetésével kezdte meg 1521 nyarán.
Öt nappal később az anatóliai had meg Nándorfehérvár vívásába fogott, ami kereken két hónapig tartott…

A Szabács várát védő Logodi Simon és Torma András eltökélték, hogy kitartanak a végsőkig és erre ünnepélyesen föleskették a várat védő katonákat is (akárcsak egy bő emberöltővel később Dobó István az egrieket). A védőknek elfogyott a lőpora, így nem használhatták már a tűzfegyvereiket sem.
Bár lehetőségük adódott volna, hogy a Száván át elmeneküljenek, de Logodiék becsülettel a kitartást, a hősi harcot választották
Július 7.-én kezdődött meg az utolsó roham, a SZABÁCSI VÉSZ ! A maradék hatvan magyar meg rác vitéz a város főterére gyűlt össze,
hogy ott vívja meg utolsó összecsapását az ellenséggel. A kegyetlen öldöklésben mindeggyszálig hősi halált haltak… 
Példát mutatva fél ezredévre minden magyarnak !

Itt az idő fölnőni hozzájuk ! Végre filmre vinni hőstetteiket !!! És méltán ünnepelni Őket !!!

Az igen kétes értékű belviszályhős Dózsa György helyett a legendába illő Logodi Simonról és Torma Andrásról illene minden magyar városban és faluban utcákat elnevezni !!! Az országot romba döntő Dózsa az antimagyar komcsik örökén máig mindenütt ott van, míg Magyar Hősünk, a Szabácsot holtig védő Logodi meg sehol !!! Ébresztő, Magyarország !!!

A SZABÁCSI VÉSZ NAPJAIBAN < Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Péter László: A város cselédje

Juhételek

Magyarország, a vonakodó csatlós

Péter László: Kálmány Lajos

Kanyó Ferenc: Világháborúk szegedi hősi halottai

Varga Papi László: Zsidó magyarok Szegeden

Domonkos László: Nagyenyedi ördögszekér

Péter László: Néprajz, népműveltség

Polner Zoltán: Isten zsámolyánál

Aki Európából (is) látta Magyarországot...

Lányi András: Az ember fáj a földnek (Utak az ökofilozófiához)

Földbeszántott keserűség avagy az utolsó barázda

Polner Zoltán: Csillagok tornácán

Péter László: Szegedi számadás

Cs. Sebestyén Károly: Utcák, terek, templomok, házak

Kecske ételek

Lengyel András: A „másik” Móra

Hiper- és hipoaktivitás, figyelemzavar

Tóth Béla: Kutyák, birkák, szamarak

Tóth Béla: Tudósítások a török kori Szegedről