2026. Szelek hava (Április) 27.-e - Zita, Mariann neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Hírlevéltár

2024-06-23 - A TITÁN napján

A TITÁN napján

100 esztendeje...

A TITÁN

A sziklán fekszik gúzsbakötve, némán,
Mert az egekből tüzeket lopott,
A máját tépi kondor keselyűhad,
Sötét, mint sorsa és gyors, mint a végzet.
Magányossága zordon vánkosán
Ő egy dicső holnapról álmodik
És néma, mint az éj és mint a sír,
Melyből hajnal lesz és föltámadás.

A leláncolt Prométheusz – Thomas Cole festményén (1847)

Nem érzi már az évülő sebet,
Nem látja már az örvényt és a felhőt,
De éjjel, nappal, fényben és borúban
Hallgatja édes, bánatos gyönyörrel,
Amint a tenger végtelen mezőin
A szürke és ezüst habok taréján
Ős Ókeánosz ifjú lányai
Szélcsöndben és viharban Őt zokogják
És arany, ezüst és érc hangjukon mind,
Mind énekelnek, Róla énekelnek.

Az Ókeanidák, a Tenger Tündérei, hellénül najádjai…

A hellén hiedelem szerint Prométheusz fia volt Deukalión, az emberiség ősapja az özönvíz után…

Juhász Gyula : A titán. – utóbb A rab titán alakban írott-nyomtatott címmel – 1924 június 15.-ei keltezéssel „Szabó Dezsőnek” ajánlással született… amikor Szabó Dezső Szegeden járt és bejelentette, hogy itt akar letelepedni. Mégis először csak majd egy év múlva a Szeged 1925 március 6.-ai számában jelent meg, majd utóbb az Uj idők 1926 március 14.-ei számában.

A TITÁN napján < Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Veress D. Csaba: A szegedi vár.

Lengyel András: A „másik” Móra

Globalizációs végjáték

Csemer Géza: Szögény Dankó Pista

Péter László: Radnóti Miklós

Írások a Nagyárvízról

Sz. Lukács Imre: Magyar gulág

Kenyér és Bor

Szárnyas ételek

Péter László: Csongrád megye irodalmi öröksége

Sz. Lukács Imre: Tábor a pusztán; A halál színpadán

Szeged (magyar)

Tóth Béla: In prigione

Bogár László - Lefelé a létezés lejtőin

Lányi András: Az ember fáj a földnek (Utak az ökofilozófiához)

Mangalica

Tóth Béla: Szeged vidámítása I-II.

Jozef Tiso és a szlovákiai holokauszt

Globális uralmi rend

Magyar példa beszédek és jeles mondások