2026. Szelek hava (Április) 27.-e - Zita, Mariann neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Hírlevéltár

2024-07-15 - Passuth László szülinapján

Passuth László szülinapján

Áldás (július) hava 15.-én…

1900 július 15.-én született Passuth László magyar író és műfordító Budapesten. 

Passuth Ferenc József, Sáros vármegye főszolgabírája és Éber (Ellenberger) Emánuella Eugénia gyermekeként született. 
Nagybátyja Éber Antal közgazdasági író és politikus volt. 
1901-ben családja Kolozsvárra költözött, középiskoláit is itt végezte. „Kincses Kolozsvár” inspiráló szellemisége,
gazdag kulturális és történelmi öröksége meghatározták mind emberi, mind írói pályáját.
Több történelmi regénye helyszínéül is Erdélyt választotta.

passuth_hivatalnok.jpg

Trianon terrora és az oláh kirekesztés nyomán került (1920-ban) Budapestre. 
Édesanyja a rákospalotai Villasoron vásárolt házat, Passuth többnyire itt élt a későbbiekben is…

Regényeinek sorát az Eurázia nyitotta meg 1937-ben még az avantgárd jegyében.

Első nagy sikere a Móricz Zsigmond biztatására megelevenedett Esőisten siratja Mexikót regénye volt 1939-ben.
Monumentális, fordulatos és izgalmas mű nemcsak a hazai olvasókat hódította meg,
hanem a világ legkülönbözőbb nyelvterületein közkedvelt olvasmány lett.

Amikor (a kommunista terror fogságából) bő 3 évtizeddel később Passuth végre eljutott Mexikóba,
nagy ünneplésben volt része: úgy fogadták, mint az ősi azték civilizáció legjobb európai ismerőjét.

Passuth László szülinapján < Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Domonkos László: Nagyenyedi ördögszekér

Dr. Darázs Sándor: A Szegedi Konzervgyár története

Péter László: A város cselédje

Tóth Béla: Kutyák, birkák, szamarak

Móra Ferenc: Írások Csókáról

Síklaky István - Létbiztonság és harmónia

Hiper- és hipoaktivitás, figyelemzavar

Takács Tibor: Huszárok a hadak útján

Csemer Géza: Löffler-bolt, az a régi szép...

Marschalkó Lajos, Fiala Ferenc: Vádló Bitófák

Tóth Béla: Tudósítások a török kori Szegedről

Raffay Ernő - Szabadkőműves béklyóban Ady Endre

Balázs Imre: Béketelep története

Aki Európából (is) látta Magyarországot...

Sz. Lukács Imre: Tábor a pusztán; A halál színpadán

Harmatszedés égi mezőkön

Polner Zoltán: Isten zsámolyánál

Dankó Pista

JAAP SCHOLTEN - Báró elvtárs

Kovács Teréz: Szegedi képes szakácskönyv