2024-09-07 - SZEPTEMBERI ÁHÍTAT

KOSZTOLÁNYI DEZSŐ – SZEPTEMBERI ÁHÍTAT

Szeptemberi reggel, fogj glóriádba,
ne hagyj, ne hagyj el, szeptemberi nap,
most, amikor úgy lángolsz, mint a fáklya,
s szememből az önkívület kicsap,
emelj magadhoz. Föl-föl, még ez egyszer,
halál fölé, a régi romokon,
segíts nekem, szeptember, ne eressz el,
testvéri ősz, forrón-égő rokon.

Kosztolányi Dezső – Székely Aladár fölvételén 1935-ben (a halála előtti évben)

Én nem dadogtam halvány istenekhez
hideglelős és reszkető imát,
mindig feléd fordultam, mert hideg lesz,
pogány igazság, roppant napvilág.

Kosztolányi a Homo esteticus : İstene a szépség, az esztétikum. 

A haldokló Kosztolányi (egyik) utolsó költeménye mindannyiunkhoz szól…

Természetesen a dohányzás volt a végzete… elfajult torokrákját műtötték, kezelték,
de a kor színvonalán már Kosztolányit megmenteni nem tudták…

KOSZTOLÁNYI DEZSŐ – SZEPTEMBERI ÁHÍTAT < Nyisson ide !

Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!