2026. Szelek hava (Április) 27.-e - Zita, Mariann neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Hírlevéltár

2024-09-24 - A Brentai Diadal Napján

A Brentai Diadal Napján

FÖLD (SZEPTEMBER) HAVA 24.-ÉN - Ma éppen 1125 esztendeje !

899-ben a Brenta menti csatában I. Berengár itáliai király elsöprő vereséget szenvedett 5000 magyar lovasunktól.
Ez volt a Brentai Diadal avagy az első „kalandozás”, a Kárpát-medencéből indított „kalandozások” fényes nyitánya.
Ezzel megindult a „Strata Hungarorum”-nak (a Magyarok Útjának) a kiépítése Pannónia déli peremén,
a Dráva-Száva vonalán (talján adófizetőinkhöz), Itáliába.

A Brenta folyó (Velence egyik folyója) a későbbi századok során

A magyarok vígságukban Itáliában – Bergengóciában – is teleltek 899-ben és csak 900 tavaszán-nyarán vonultak vissza. A történészek egy része ezt a tényt új „honfoglalási kísérletként” értelmezte, de ez inkább csak a visszafoglalt Hun-Avar-Magyar Haza határainak tágítását jelenthette…

A diadal tája, a Brenta mente ma (Matteo Pagliaro fényképén)

Magyar önbecsülésünk helyreállításához elengedhetetlen megismernünk elfelejtett Diadalainkat…
Ezek egyike a Brentai Diadal :

A Brentai Diadal Napján < Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Móra Ferenc: Írások Csókáról

Ehető virágok

Monostori László: Szeged könyvkereskedése és könyvterjesztése 1835-1998

Síklaky István - Létbiztonság és harmónia

Mangalica

Jozef Tiso és a szlovákiai holokauszt

A magyar szürkemarha

Sz. Lukács Imre: Magyar gulág

Földbeszántott keserűség avagy az utolsó barázda

Magyarország, a vonakodó csatlós

Vadételek

Gulyás László : Edvard Bened

Helyünk és sorsunk Európában

Tóth Béla: Szeged vidámítása I-II.

Domonkos László: Nagyenyedi ördögszekér

Lengyel András: „Közkatonái a tollnak...”

Bálint Sándor - A szegedi paprika

Marschalkó Lajos, Fiala Ferenc: Vádló Bitófák

Írások a Nagyárvízról

Aranyszarvas földjén