2026. Szelek hava (Április) 27.-e - Zita, Mariann neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Hírlevéltár

2024-10-07 - Putyin szülinapján

Putyin szülinapján

MAG (OKTÓBER) HAVA 7.-ÉN…

1952-ben e napon született Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin, 2000-től mostanáig Oroszország második elnöke.
Neve oroszul: Владимир Владимирович Путин. A helyes kiejtése itt !

Munkáscsaládban született Vlagyimir Szpiridonovics Putyin (1911–1999) és leánykori nevén Marija Ivanovna Selomova (1918–1998) gyermekeként az akkori Leningrádban, amely ma ismét Szentpétervár. Önéletrajza szerint nehéz körülmények közt éltek, apja gyári munkás volt, anyja segédmunkákat vállalt. Szülei Leningrád ostromát is átélték, apja egy repesz miatt élete végéig sántított, anyja pedig majdnem éhen halt. Ő maga nem várt gyerek volt, és a nélkülözések közepette… hol patkányokkal, hol erősebb gyerekekkel kellett megküzdenie.

„A leningrádi utcákon nőttem föl, ahol megtanultam az aranyszabályt: ha a harc elkerülhetetlen, neked kell bevinned az első ütést.” – mondta egy 2015-ös interjúban a három danos dzsúdómester. Az utcai verekedések irányították érdeklődését a küzdősportok felé, és ez a harcrakész fölfogás határozta meg későbbi politikai lépéseit is…

Európában vannak olyan „szabad” országok, ahol szabadon lehet gyalázni Őt, míg például egy bevándorló, ingyenélő gyilkos feketére a „fekete” szót kiejteni is politikai öngyilkosság…

Putyin szülinapján < Nyisson !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

A magyar szürkemarha

Tóth Béla: Kutyák, birkák, szamarak

Szilágyi György: Tápé, a szegedi városrész

Manipulált mértéktelenség

Tóth Béla: In prigione

Lányi András: Az ember fáj a földnek (Utak az ökofilozófiához)

Helyünk és sorsunk Európában

Pálfi Sándor - Tóth Béla: Szegedi hajók a Tiszán, Dunán, Dráván, Száván

Dr. Lázár György: Visszaemlékezés a nagy árvíz napjaira

Bogár László - Hálózatok világuralma

Gárdonyi Géza: Szegedi figurák

Oláh Miklós: Fejezetek a szegedi várbörtön történetéből

Bátyai Gitta: Úszóházak a Tiszán

Péter László: József Attila Szegeden

Forrai Kornélia - Tóth Attila: A szegedi Hősök kapuja

A Hévízi-tó kálváriája egy orvos szemével I.

Móra Ferenc: Írások Csókáról

Péter László: Kálmány Lajos

Globális uralmi rend

Tóth Béla: Teremtő Joó Istvánék emlékező könyve