2026. Szelek hava (Április) 25.-e - Ajsa, Ányos, Márk neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Hírlevéltár

2025-03-05 - Magyarok Pesten

Magyarok Pesten

Kerek 100 éve… E napon olvashatták eleink először…

Andrássy útján a fanyar tavasznak
Zöld aranyában égnek a tetők,
Piros, kék gömbök szállnának magasba
S rövid pórázon csak libegnek ők.

Ó mennyi pompa, mennyi fény és mennyi
Hiúság baktat csillogó uton,
Piros, kék gömbök módján fönn lebegni
Az élet színén, büszkén, ámulón.

De egy sarokban, az árkádok alján
Megállít két bús bálvány, két anyó.
Matyóhímzéssel jöttek Pestre, tarkán
És most delelnek: előttük motyó.

A tavasz napja minden ragyogása
A tarka hímzésen táncol, kacag,
Ott tündököl, mint Ázsia varázsa
S a tömeg elmegy mellette, a vak.

Ők lelküket hímezték álmodozva
E szép holmikba, ősi vágyakat
Szőttek beléjük s e keleti pompa
Az egyetlen, mi nékik megmaradt.

A két bús bálvány mozdulatlan árván
A robogásos útra rámered.
Oly furcsa nékik mind e lárma, látvány,
Testvéreim ők s itt idegenek.

Juhász Gyula és a nők– Vates
Juhász Gyula

Magyarok Pesten – A Magyarság 1925 március 1.-sejei számában jelent meg először.
Majd a Magyar Nemzet 1940 szeptember 28.-ai számai is közölte Medgyaszay Vilmának ajánlva.

Magyarok Pesten < Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Halételek

A leves hazudik

Szeged útikönyv – 10 séta a városban

Raffay Ernő - Szabadkőműves béklyóban Ady Endre

Kecske ételek

Sz. Lukács Imre: Magyar gulág

Bálint Sándor - A szegedi paprika

Tóth Béla: Szeged vidámítása I-II.

Gabonakonyha

Mr. Trianon

Magyarország, a vonakodó csatlós

A magyar szürkemarha

Forrai Kornélia - Tóth Attila: A szegedi Hősök kapuja

Takács Tibor: Szülővárosom, szép Szeged

Ehető virágok

Cs. Sebestyén Károly: Utcák, terek, templomok, házak

Szilágyi György: Tápé, a szegedi városrész

Oláh Miklós: A Csillagépület

Dr. Lázár György: Visszaemlékezés a nagy árvíz napjaira

Magyarország – Kulturális értékeink, természeti kincseink