2026. Szelek hava (Április) 27.-e - Zita, Mariann neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Hírlevéltár

2025-03-13 - A Nemzeti dal – ma

A Nemzeti dal – ma

Nemzeti dal – Illyés Gyula szerint – magának a költőnek is egyik legkedveltebb költeménye volt.

Hajdan ez egy olyan költeményünk volt, amelynek tudása nélkül az elemi iskolát elvégezni sem lehetett…
Persze egy emberöltővel ezelőtt heti egy, sőt két emberöltővel ezelőtt minden irodalomórára legalább egy vers megtanulása is természetes is volt. Komolyabb iskolákban meg napi egy vers volt a norma. Edzeni az emlékezetet így lehet !

Ma már a gyermekeink tankönyveiben a Nemzeti dalnak is csak csonka részlete található…
A pitty-putty, a zsibbasztó kütyük korában a „túlterhelt” gyerekeknek már „megterhelő” lenne e vers tanulása meg tudása is ? – Ha rájuk hagyjuk,
ha a közlustaságra bízzuk, úgy ez csak tovább fajul. A „modern” digitális agymosás a hazaszeretet esküdt ellensége. Ha nem figyelünk rá,
gyermekeink mivel is ütik el idejüket a világhállón, úgy a legsötétebb erők kezére hagyjuk veszni őket, melyek elnyelnek minden valós értéket.
Így fakul ki lelkünkből lassan a hazaszeretet szép virága is…

Tanára válogatja, hogy megtanít(tat)ja-e, számonkéri-e ?
Egyre fogy a Magyar Tanár ! Egyre több az unott, hazafiatlan „kényszerpedagógus”…
Béremelés ?! Lehet, hogy inkább bércsökkentésért illene ma tüntetniük…
Ha a közoktatás föl is adná az alapokat, hát akkor most már rajtunk múlik !
Mi pedig miért is hagynánk ?!
Itt az idő ! Ha mi magunk gyermekeinkkel szavaljuk, nekik szépen megtanítjuk, ha évente csak egyszer tiszta szívvel újramondjuk,
mind a hat versszakát… Hát Petőfi szövegében – az eredetiben – magyar erőnk is visszatér !

Öregapám a „Talpra magyar”-t már négyévesen szavalta ! Ez legrégebbi fényképe 1905-ből.
(Később, kicsit nagyobbra nőve Csanád-Arad-Torontál vármegye tisztifőorvosa lettt.)

Ugyanígy elsőszülött Bendegúz fiam is szavalta e verset mát ötévesen…
De hatévesen a többi gyermekem is mind tudta már.
Hát ugyan mi akadályozna meg bárki mást ?!

A Nemzeti dal – ma < Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Kecske ételek

Lányi András: Az ember fáj a földnek (Utak az ökofilozófiához)

Tóth Béla: Teremtő Joó Istvánék emlékező könyve

Lengyel András: „Közkatonái a tollnak...”

Veress D. Csaba: A szegedi vár.

Monostori László: II. Rákóczi Ferenc emlékkönyv

Bátyai Gitta: Újszegedi mozaikok

Raffay Ernő - Szabadkőműves béklyóban Ady Endre

Bioételek gabonából

Kilófaló sütemények

Gyilkos vagy humánus gazdaság

Tóth Béla: Tudósítások a török kori Szegedről

JAAP SCHOLTEN - Báró elvtárs

Magyarország, a vonakodó csatlós

Oláh Miklós: Fejezetek a szegedi várbörtön történetéből

Lakomakönyv

Pálfi Sándor - Tóth Béla: Szegedi hajók a Tiszán, Dunán, Dráván, Száván

Bálint Sándor - A szegedi paprika

Globalizációs végjáték

Mangalica