2026. Szelek hava (Április) 25.-e - Ajsa, Ányos, Márk neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Hírlevéltár

2025-04-15 - Juhász Gyula – Simon Péter

Juhász Gyula – Simon Péter 

E napon olvashatták eleink először...

János 18, 10-11.

Szólott a hadnagy : Célozz ! Jézus állott,
S aki megváltja majd e rongy világot,
Sápadtan, nyugodtan előre lép,
Fölveti szép, szőke, szelíd fejét
És szól : „Le a fegyverrel ! Én megyek !”
És indul. Utána a hadsereg.
Csak Péter, akiben kis szittya vér volt,
Gondolta : „Hát az egész csak ezért volt ?”
S Malkust, a szolgát ugy csapta fülön,
Hogy a szegény fül elrepült külön.
„Megváltás ide, megváltás oda !
Nekem elég volt. Nem oda Buda !”
Jól mondta Ahazvér, a csizmadia :
Szegény ember dolga csupa komédia !
Nyakunkon a római imperátor,
A papi fejedelmek, a kurátor,
A tizedes, a százados, legátus,
Irástudó és Pontius Pilátus.
Barabás ordit s szabadon bocsátják !
És elveszejtik az İsten bárányát !
Nyolc boldogság jut itt csak a szegénynek,
Meg a mennyország ! Az uré az élet !
Jézus Péterre néz. Jézus nem válaszol.
Eszébe jut egy koldus ács valahol.

Simon Péter – Először a Szeged és Vidéke 1906 április 15.-ei számában jelent meg Szeged, nagypéntek keltezéssel.
Szeged és Vidéke 1914 április 10.-ei száma után közölte a Makói Újság 1914 április 12.-ei majd a Nagyváradi Napló 1914 május 10.-ei száma is.
A bibliai eseménynek maga a költő adta meg lelőhelyét a Szentīrásban.

Giuseppe Cesari azaz Cavaliere d’Arpino : Krisztus elfogatása
olajfestmény diófatáblán (1597 táján) – Hessen Kassel múzeumában.

Ahazvért, a csızmadiát, már itt emlegeti, de közhelyes idézet kedvéért; utóbb, Jézus keresztútjával kapcsolatban önálló, bölcs erkölcsi ıránymutatású,
remek költeményt alkotott Ahasvérről, „a bolygó zsıdó”-ról, Butadeuszról, vagyis a megtestesült Butaságról. (Vödd: Vers a vargáról).

Péter apostol utóbb Szent Péter (Kr. e. 1 – Kr. u. 67. június 29.) Jézus tanítványa, a tizenkét küldött (aposztol) egyike, a kathólikus hagyomány szerint Róma első püspöke Kr. u. 33-tól haláláig. Eredetileg Simon héberül Siməón ‏(שִׁמְעוֹן) néven emlegették, amelynek jelentése ’figyelés, hallgatás, figyelem’, görögösen Szümeón (Συμεών). Jézus adta neki a „Kőszıkla” nevet, amelynek a görög Petrosz (Πέτρος) alakjából lett „Péter”; de Kéfás(z) néven szerepel Pál apostol műveiben, mivel ez a ’kőszikla’ arámi eredetije (קֵיפָא Qéfá / Qēfá). A Kéfász (Κηφᾶς) név végi „sz” (szigma) csak görög toldás az „illendő” hímnemű végződésre. Előfordul szír-arámi Semajon Keppa (ܟܹ݁ܐܦ݂ܵܐ ܫܸܡܥܘܿܢ) alakban is. A Mel Gibson álmodta Passió filmben is végig Kéfả néven szólítja őt Jézus arámi azaz ảrámájá (ܐܪܡܝܐ‎) (anya)nyelvén…

Nagyon érdekes gondolat… „Csak Péter, akiben kis szittya vér volt…” – hiszen a „Péter” csak másodlagos görög név. Arámi eredetije, a Kefa az azonos jelentésű „szıttya” magyar Keve névalaknak felel meg, amely nem csak máig élő városainknak (Túr-Keve, Rác-Keve), de hajdani (délvidéki) Keve vármegyénknek és a ma legdélebbi magyarlakta településünknek, Székely-Kevének is névadója volt. Sőt a „kő(szikla)” magyar, azaz hungrofinn nyelvrokonkörünkbe tartozó finn nyelven is „kivi”-ként – ragozott alakjaiban a töve „kive”-ként – hangzik ma is. – Milyen csodálatos „egybecsengés” !? (Sz.)

Juhász Gyula – Simon Péter < Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Tóth Béla: Tudósítások a török kori Szegedről

Kovács Teréz: Szegedi képes szakácskönyv

Írások a Nagyárvízról

Lakomakönyv

Halételek

Tóth Béla: In prigione

Gyilkos vagy humánus gazdaság

Oláh Miklós: Fejezetek a szegedi várbörtön történetéből

Domonkos László: Nagyenyedi ördögszekér

Tóth Béla: Kutyák, birkák, szamarak

Tóth Béla

Oláh Miklós: A Csillagépület

Raffai Ernő - Balkáni birodalom

Síklaky István - Létbiztonság és harmónia

Aki Európából (is) látta Magyarországot...

Mé piros a gólya csőre?

Tóth Béla: Teremtő Joó Istvánék emlékező könyve

A Hévízi-tó kálváriája egy orvos szemével I.

Kecske ételek

Mr. Trianon