2026. Szelek hava (Április) 25.-e - Ajsa, Ányos, Márk neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Hírlevéltár

2025-04-19 - Magyar fa sorsa

Magyar fa sorsa

E napon jelent meg Ady sokat vitatott költeménye…

MAGYAR FA SORSA

Lelkemben a magyar fa
Lombjai esnek, hullnak:
Lombosan, virágosan,
Így kell, hogy elpusztuljak.

Hejh-hajh, Szilvániából,
Erdők helyéről jöttem:
Lomboztam ima helyett
S keveset könyörögtem.

Ontottam a virágot,
Virultam jóban-rosszban:
Mások gyümölcsösödtek,
Én mindig virágoztam.

Öreg vagyok s pogányul
Imát még most se mondok:
Hulljatok csak halálig,
Magyar virágok s lombok.

Elsőként a Budapesti Napló közölte 1908 április 19.-én.

E költemény csaknem 2 évtizedes visszhangjának lett foglalata Makkai műve :

Fiatal emberek, egy református diákszövetség tagjai felkérték Makkai Sándort, Erdélyi Református Püspököt,
hogy foglaljon állást és mondjon véleményt az „Ady-kérdés”-ben.

Makkai felelt. Kilencíves kis esszékötete jelent meg a Szépmíves Céh kiadásában Magyar fa sorsa.
A vádlott Ady költészete címmel, gróf Bánffy Miklós rajzaival 1927-ben.

„Nála beigazolódott, hogy minél emberibb az ember, annál vallásosabb, a szónak nem hitvallásbeli és ceremoniális, hanem lényegi értelmében.
Tudom, hogy tanulmányomnak a legmerészebb és legtöbb ellentmondást kihívó kijelentéséhez érkeztem, mikor azt mondom, hogy
Ady az egyetlen magyar vallásos költő.”

Magyar fa sorsa < Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Raffai Ernő - Balkáni birodalom

Péter László: Mindenkor csak feléd nézek, Szeged

Földbeszántott keserűség avagy az utolsó barázda

Halételek

Csapody Miklós: „Nehéz útra keltem”...

Tóth Béla: Szeged vidámítása I-II.

Móra Ferenc: Írások Csókáról

Tápai Antal : Életutam

Dr. Darázs Sándor: A Szegedi Konzervgyár története

Raffay Ernő - Szabadkőműves béklyóban Ady Endre

Síklaky István - Létbiztonság és harmónia

Kenyér és Bor

Péter László: Bécsi hármaskönyv

Bogár László - Lefelé a létezés lejtőin

Kovács Teréz: Szegedi képes szakácskönyv

Manipulált mértéktelenség

Pálfi Sándor - Tóth Béla: Szegedi hajók a Tiszán, Dunán, Dráván, Száván

Péter László: Néprajz, népműveltség

Szárnyas ételek

Globalizációs végjáték