2026. Szelek hava (Április) 25.-e - Ajsa, Ányos, Márk neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Hírlevéltár

2025-06-01 - Hódolat Jókainak

Hódolat Jókainak

Száz esztendeje született Gyalunk e költeménye :

Száz éve jöttél, vigasznak, csodának
És dicsőségnek. Nincs oly drága kincs,
Gazdag szegénységünkkel mely fölérjen,
Mint a te nábob lelked művei !
Nekünk ma ők a magyar biblia,
Emlék s remény, egy árva, csonka ország
Mesekirályságának palotája.
Áldott legyen a komáromi bölcső,
Mely az örök nagyságra ringatott,
Áldott legyen a dajkáló anya,
Ki néked elsőként mondott szép mesét.

Hódolat Jókainak – A Szentesi Hírlap 1925 május 26.-ai számában jelent meg először.

Jókai Mór (1854)

Ásvai Jókay Móric, közismertebb nevén Jókai Mór a márciusi ifjak egyike, regényíró, a „nagy magyar mesemondó”,
országgyűlési képviselő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának tagja.

Én láttalak még és hallottalak…
Finom nemes fejed paróka födte,
Mint dunántúli dombot tél hava,
Óh de alatta két nagy nefelejcs
Örök tavaszt mosolygott szeliden.
S a hangod, mint a hajnali harangszó,
Benne dalolt a régi Magyarország.
Hiszen te voltál, aki márciusban
Minden magyar tavasz legszebbikén
A Múzeum lépcsőjén a Szabadság
Szavát harsogtad el Petőfivel.

Érdekes és értelmetlen méltatlanság, hogy Petőfi 200 után nem jött idén Jókai 200 !
Pedig bizony bőven is nyakunkon a Jókai 200

Hódolat Jókainak < Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Bátyai Gitta: Úszóházak a Tiszán

Bogár László - Magyarország és a globalizáció

Magyarország – Kulturális értékeink, természeti kincseink

Lányi András: Az ember fáj a földnek (Utak az ökofilozófiához)

Raffay Ernő - Szabadkőműves béklyóban Ady Endre

Péter László: Kálmány Lajos

Mé piros a gólya csőre?

Monostori László: Szeged könyvkereskedése és könyvterjesztése 1835-1998

Sz. Lukács Imre: Tábor a pusztán; A halál színpadán

Bogár László: Ideg-rendszer váltás

Domonkos László: Nagyenyedi ördögszekér

Szilágyi György: Tápé, a szegedi városrész

Tóth Béla: Teremtő Joó Istvánék emlékező könyve

A magyar szürkemarha

Péter László: Árvízi emlékek Szegeden

Aki Európából (is) látta Magyarországot...

Lakomakönyv

A Hévízi-tó kálváriája egy orvos szemével I.

Bátyai Gitta: Újszegedi mozaikok

Juhász Antal: A szegedi táj vonzásában