2026. Szelek hava (Április) 25.-e - Ajsa, Ányos, Márk neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Hírlevéltár

2025-06-14 - A Győri Csata napján

A Győri Csata napja

NAP (JÚNIUS) HAVA 14.-ÉN…

1809-ben e napon zajlott a Győri Csata. 
(I.) Napóleon francia császár csapatai visszavonulásra kényszerítették a rosszul irányított magyar nemesi fölkelők, az inszurgensek csapatait.

Edmund Kaiser festménye az ütközetről

Győri Csata vagy Kismegyeri Csata 1809 június 14.-én zajlott Kismegyeren. Ez a Napóleoni Háborúk egyetlen a Magyar Királyság területén lezajlott ütközete, amely egyben az utolsó összecsapás, amelyben a magyar nemesi fölkelés hadai vettek részt. A minőségbeli, létszámbeli és vezetésbeli különbségek miatt kezdettől fogva nyilvánvaló volt, hogy a franciák fölényben vannak, ám a Habsburg uralkodónk vezérőrnagya Laval Nugent téves földerítési adatai alpján (is) bátran neki vezényelte a magyar hadakat a túlerőben lévő franciáknak. Nugent nem csak itt vitte mészárszékre a magyarokat,
de az 1848-49-es Szabadságharcunkban is bennünket lövetett… Ott már a császári csapatok egyik tábornokaként irtotta a szabad magyart.

A francia huszárságot Bercsényi László szervezte meg, aki nem más, mint Bercsényi Miklós kuruc tábornok fia volt.

Napoleon 1809 májusában Bécs ellen támadást indított, majd Győr irányába vonult.
A császárváros elfoglalása után adta ki a Schönbrunni Kiáltványt, amelyben fölszólítja a magyarokat, hogy szakadjanak el a Habsburg-háztól,
és alakítsanak Nemzeti Királyságot !!! Bárcsak, bárcsak !!!

Napóleon nemes ajánlatával Magyarországnak történelmi lehetősége nyílott a függetlenségre…

A Győri Csata napján < Nyisson ide !

Akit pedig véres csaták nem érdekelnek, az ünnepeljen a szülinaposunkkal :

Magyar Dankó Pista, Áldjon meg az Isten!





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Forrai Kornélia - Tóth Attila: A szegedi Hősök kapuja

Takács Tibor: Szülővárosom, szép Szeged

Firbás Zoltán: Szeged Panorámatérkép

Tóth Béla: Teremtő Joó Istvánék emlékező könyve

Péter László: Néprajz, népműveltség

Kenyér és Bor

Bogár László - Magyarország és a globalizáció

Varga András: A régi Szeged

Sz. Lukács Imre: Magyar gulág

Oláh Miklós: Fejezetek a szegedi várbörtön történetéből

Monostori László: Nándorfehérvár emlékezete, 1456-2006

Bogár László - Hálózatok világuralma

Péter László: Árvízi emlékek Szegeden

Hiper- és hipoaktivitás, figyelemzavar

Írások a Nagyárvízról

Csapody Miklós: „Nehéz útra keltem”...

Tóth Béla: Kutyák, birkák, szamarak

Kecske ételek

Juhász Antal: Parasztok, pásztorok, kézművesek

Lengyel András: A „másik” Móra