2026. Szelek hava (Április) 25.-e - Ajsa, Ányos, Márk neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Hírlevéltár

2025-06-21 - Verecke táján… meg azon is túl – 2025-ben

Verecke táján… meg azon is túl – 2025-ben

Nap (június) hava 21.-én jelent meg először a Verecke táján

A szűntelen dúló Etelközi Zűrben forrón együttérzünk az ukrán terror alatt sínylődő magyar testvéreinkkel …
Ebben segít ma Gyalunk ékesen szép költeménye… a „Nagy Magyar Magányban”…

A hazatérő Kárpátaljával végre békét köthetünk! … a Vereckei-hágónál. (A Feszty-körkép részlete)

Ha létezik ma Magyar Ország, ott a Verecke táján-t minden magyar tudja… és a nemzetközi „Nagy Magyar Magányban” 
a KÁRPÁTALJÁt visszavárva családjával meg minden cimborájával büszkén szavalja…

Verecke táján

Bízó hadi néppel
Itt tanyázott Árpád.
Nagy hegyeknek ormán
Titkait kitárta
Előttük a Kárpát.

Sátoruk ponyváját
Remény dagasztotta.
Nem is volt ilyen szép
Magyar Fiatalság,
Ezer évek óta.

Nagy Magyar Magányban
Én ma gyászban élek,
Diadalmas útját
Keresem – kivárva –
Régi Vereckének !

Juhász Gyula e költeménye a Máramarosmegye 1907 június 21.-ei számában jelent meg először.
Azután csak az 1963-as Juhász Gyula összes versei kritikai kiadás-ban újra…
Azóta meg csak folyton elhallgatják a magyar (?) irodalom-órákon… Most, mikor a kegidőszerűbb…

Magyar Hazatérés – Hét Vezérünk honbatérésének – ezerszáz-esztendei (millecentenáriumi) emlékműve a Vereckei hágónál (Varga A képe)

Bűnösök közt cinkos, aki néma…

Törjük hát végre át a hallgatás falát !

No és mi van még Vereckén túl … ?!

Ott bizony vén Szittyaország vadúl…

Ady költeményét ajánlom még itt. Hisz Ő még emlékezett az Ősi Földre meg az Ősi Nászra…
Habár az Aszói Tenger nevét eggyetlen eggyszer sem tudta tisztességgel leírni magyarul, csak oroszkodón értelmetlen Azovnak,
mégis javaslom ADY ENDRE: A DÁL-KISASSZONYOK NÁSZA költeményét ma minden Magyarnak !

Ukrajna ?! Magyarul is mondhatjuk : Etelközü ! Hát miért is ne mondanánk ? Mindíg Magyarul !
Etelközünk örökén az Aszói Tengerrel…
A Mi Tengerünkkel… Ajánlom hozzá a saját terképem is :

Krisztus előtt a Kirim urai mi vagyunk, a Kimmer Szittyák (Скифы в Крыму), szürkéslilával meg a Májóták (Меоты),
akiktől Hunor meg Magor népe (a Majótiszi mocsarakban) asszonyaikat vették. Zölddel a Taurok, azaz a Tauri szittyák vagy Bıka-Szıttyák népe (Тавры), akik a szittya Kimméria, hellén-görög Taurida (Ταυρίδα) nevét is adták. Érdemes ezt alaposabban is átgondolni !!!

Azután meg ahogyan a kis zongorkodó pöcsripacs (Zelenszkij) – Der Pimmelpianist – örökkön rebegi : Mindent vissza !!!

Hát legyen !
Eggy falut sem adunk nékik !

Verecke táján… meg azon is túl – < Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Síklaky István - Létbiztonság és harmónia

Mária román királynő párizsi követsége

Csemer Géza: Szögény Dankó Pista

Globális uralmi rend

Forrai Kornélia - Tóth Attila: A szegedi Hősök kapuja

Kenyér és Bor

Dr. Darázs Sándor: A Szegedi Konzervgyár története

Kanyó Ferenc: Világháborúk szegedi hősi halottai

Csapody Miklós: „Nehéz útra keltem”...

Magyar példa beszédek és jeles mondások

Péter László: József Attila Szegeden

Dankó Pista

Az élő Árpádok

Sz. Lukács Imre: Magyar gulág

Péter László: Néprajz, népműveltség

Pálfi Sándor - Tóth Béla: Szegedi hajók a Tiszán, Dunán, Dráván, Száván

Bátyai Gitta: Újszegedi mozaikok

Tóth Béla: Teremtő Joó Istvánék emlékező könyve

Ha Isten velünk, ki ellenünk?

Győrfi Károly: Keresztényüldözés a 21. század elején