2026. Szelek hava (Április) 25.-e - Ajsa, Ányos, Márk neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Hírlevéltár

2025-07-08 - A Zimonyi Csata napján…

A Zimonyi Csata napján…

A ZIMONYI CSATA AVAGY A SZÁVA-TORKI CSATA NAPJÁN EMLÉKEZZÜNK (H)ŐSEINKRE !


E kisfilmben tévesen II. Istvánt emlegetnek, pedig Ő közismerten inkább a velenceiekkel hadakozott Dalmáciában…
de Ő még nem vesztette el a Szerémséget meg Horvátországot… 

A Zimonyi Csata 1167 Áldás (július) hava 8.-án zajlott a Magyar Királyság és a Bizánci Birodalom erői között határainkon,
a Száva torkolatánál…
Zimonynál a magyarok vezére III. István volt.


III. István megkoronázása (Képes Krónika)

Manuél császár friss sérülése miatt (rázuhant a lova esése közben) személyesen nem tudott háborúba vonulni.
Unokaöccsére, Andronikosz Kontosztéphanoszra, a megász dux-ra bízta hát seregét.

I. Manuél Komnénosz

A Száva dunai torkolatánál folyt döntő csatáról Ióannész Kinnamosz (Ἰωάννης Κίνναμος) bizánci történetíró tudósított.
A bizánci sereg részben görög, részben vazallus és zsoldos csapatokból állt.
Rokonaink, a szarmata-pártus páncélos lovasok, a kataphraktoszok is fölvonultattak a bizánci haderőben.
A bizánci gyalogság előhadában kun és szeldzsuk lovasíjászok meg nyugati zsoldos lovagok is fölsorakoztak ellenünk… 
25 ezres túlerő állt szemben 15 ezres seregünkkel.

A bizánci sereg tarkaságát tekintve, melyben a velünk rokon népek is mind képviseltették magukat ellenünk, fölsejlik az alapgondolat: 
„Magyarok vagyunk, tartsunk szét!” (Agárdy Gábor)
Rokonaink, a szarmata-pártus páncélos lovasok, a kataphraktoszok (κατάφρακτοι), a ‘teljesen védettek’ voltak a bizánci haderőben az az alakulat,
amely a Zimonyi Csatát végül is eldöntötte ellenünkre.

A Zimonyi csata után III. István békét kért és elfogadta a császár feltételeit: átadta Bizáncnak a Szerémséget. Lemondott és Boszniáról és Dalmáciáról a Krkától délre és még hadisarcot is fizetett.
Ez volt ellenünkben a Bizánci Birodalom utolsó nagy sikere.

A Zimonyi Csata napján < Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Gyökerek és fények

Kanyó Ferenc: Világháborúk szegedi hősi halottai

Péter László: Néprajz, népműveltség

Gabonakonyha

Pálfi Sándor - Tóth Béla: Szegedi hajók a Tiszán, Dunán, Dráván, Száván

Gyilkos vagy humánus gazdaság

Kilófaló sütemények

Bogár László - Hálózatok világuralma

Bátyai Gitta: Újszegedi mozaikok

Wolf Schenke - A sárgák háborúja

Juhász Gyula: Ébredj, magyar!

Földbeszántott keserűség avagy az utolsó barázda

Tápai Antal : Életutam

Péter László: Radnóti Miklós

Mr. Trianon

Péter László: Szegedi számadás

Tóth Béla: Szeged vidámítása I-II.

Móra Ferenc: Írások Csókáról

Domonkos László: Nagyenyedi ördögszekér

Globalizációs végjáték