2026. Szelek hava (Április) 29.-e - Péter, Katalin neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Hírlevéltár

2025-08-07 - Ebben a melegben jól esget egy kis almabor, cidre vagy szájder ?

Almaborom ma cidre vagy szájder ?

Jól esik e fülleteg melegben a hideg almabor... de olykor már magyarul is alig hallik...

Almabor, cidre vagy szájder ?
Természetesen épelméjű, tisztességes magyarnak már ez a kérdés is képtelenség...
Mi a rosszsebért mondanánk idegenül, ha magyarul is tehetjük ?!
De sajnos az idegenszivűségnek ma beteges divatja tombol...

Lássuk hát, hogyan és miért is mondják nyugaton az almabort úgy, ahogy ?

Az angolkodó szájder – bár inkább szájdör – írott alakjában cider, ejtve meg : /ˈsaɪ̯.dɚ/ [anglo-raccsoan ejtve: szájdör] nem más mint egy flancos-francos divat. Az 1066-os Normann Megszállás divattá tette az angolok körében a francoskodást. Így enyészett el az óangol æppelwīn, és változott az ‘erjesztett almából készült ital’ jelentésű ófranci cisdre meg sidre nyomán a közép-angol cidresidre meg sider alakokra…

Az óangol æppelwīn, egyébiránt az apple +‎ wine, vagyis az ‘alma’ meg a ‘bor’ szóösszetétele volt, éppúgy,
ahogyan a német Apfelwein vagy a holland (döccs) appelwijn még ma is az.

Az almaborok a franci(a) cidre meg az ebből lett angol cider szavakból származtak, azaz hogy majmolódtak át Európa legtöbb nyelvébe…
ahol az alma meg a bor szavakat összeilleszteni nem tudták…

Egy remek lengyel almabor – Lubelski (Kép : Álmó)

A lengyelek mélly (hangrendű) i-vel ejtik a „cydr” alakban írott almaborukat.

A „cidreskedés” talán legmókásabb fejleménye Európában a finn siideri [ejt : szíderi].

A legérdekesebb a dologban, hogy a szó igazi eredetét nem is tudjuk megfejteni. A franci cidre bizonyosan a középkori latin sīcera [ejt: szíkera] fejleménye, amely meg a(z ó)görög σίκερα [ejt: szikera] ‘erjesztett ital’ öröksége. Talán a hellén alak is átvett szó valamely ős-sémmi nyelvből.
A legvalószínűbb a phoini(ki) – köz-hülyéül a föníciai – nyelvből, amely igen sok szót és tudást hagyott a hellénekre. 

Az amerikaiak számára az almabor a hard cider, míg a cider általában (csak erjesztetlen) ‘almalé’ vagy ‘almamust’ jelentésben él... 

Almabor, cidre vagy szájder ? < Nyisson ide ! 





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Péter László: Szegedi tudósítások

Mangalica

Harmatszedés égi mezőkön

Szilágyi György: Tápé, a szegedi városrész

Móra Ferenc: Írások Csókáról

Tóth Béla

Tóth Béla: Tudósítások a török kori Szegedről

Ehető virágok

Magyarország felszámolása

Bogár László - A rendszerváltás bukása

Az Adriától Amerikáig

Pálfi Sándor - Tóth Béla: Szegedi hajók a Tiszán, Dunán, Dráván, Száván

Domonkos László: Nagyenyedi ördögszekér

Bálint Sándor - A szegedi paprika

Kovács Teréz: Szegedi képes szakácskönyv

Lengyel András: A „másik” Móra

Győrfi Károly: Keresztényüldözés a 21. század elején

Vadételek

Raffay Ernő - Szabadkőműves béklyóban Ady Endre

Bátyai Gitta: Úszóházak a Tiszán