2026. Nap hava (Június) 21.-e - Alajos, Leila neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Hírlevéltár

2025-08-20 - A Szent István Nap fővendégei az ázeriek...

Az ázeri vendégekről ajánlom olvasmányul...

Rögtön az elején leszögezendő, hogy maguk az ázeriek is gyakran tiltakoznak nyelvük e neve ellen, mondván, hogy a nyelvük ázerbajdzsáni.
(Ez kívülről nehézkesnek és hosszúnak tűnik.) A "baj" meg amúgysem hangzik jól magyarul. Minek még ragozni ! Így nekünk ők ázeriek...
De gyakran azt is hangoztatják, hogy török, vagyis tulajdonképpen csak a töröknek egy nyelvjárása. Van benne igazság…

Az oguz nyelvek terképén ma a török után a második legtömegesebb és legelterjedtebb ogúz nyelv az ázeri.

E nyelv az önnevén Azərbaycanca, آذربایجانجا, Азәрбајҹанҹа [ejt : azerbajdzsandzsa] vagy Azeri, azaz Azerbajdzsáni török 
(Azərbaycan türkcəsi, آذربایجان تۆرکچه‌سی, Азәрбајҹан түркҹәси), angolkodón meg Azerbaijani [ejt : /ˌæzərbaɪˈdʒæni, -ɑːn-/ AZ-ər-by-JA(H)N-ee

Az ázeri török nyelvterület ( Fobos92 )
Két fő nyelvterületre oszlik : az Azerbajdzsánban élő északi meg az Iránban élő déli nyelvváltozatra.
Ezek különbségeiket tekintve nyelvjárásként értelmezhetőek.
Magyar szemmel érdekes lehet, hogy egy nép déli fele egy másik országban él…

Az ázeri nyelvről alapvetésekben

• Az ázeri nyelv története elválaszthatatlan az oszmán-töröktől
• Ma is nagyon közel áll a (törökországi) törökhöz, bár…
• Az ázeriek könnyebben értik a törököt, mint a törökök az ázerit
• Az ázeri tudóinak (németkedőn/angolkodón beszélőinek) a száma kb. 30 millió
• Azerbajdzsán, Irán, Irak, Törökország, Örményország, Grúzia, Qazaqsztán, Özbekisztán, Afganisztán
• A nyelv lejegyzésére korábban az arab-perzsa írásjeleket, majd a kirill abc-t használták (1939-1990),
ma meg (1991 óta) a módosított latin abc-t alkalmazzák.
• A Szovjetunió általi megszállásuk idején a kénytelen kétnyelvűség volt a jellemző

Az ázeri nyelv < Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Magyarország – Kulturális értékeink, természeti kincseink

Tóth Béla: Tudósítások a török kori Szegedről

Dr. Darázs Sándor: A Szegedi Konzervgyár története

Dankó Pista

Bálint Sándor - A szegedi paprika

Magyar példa beszédek és jeles mondások

Juhételek

Domonkos László: Nagyenyedi ördögszekér

Pálfi Sándor - Tóth Béla: Szegedi hajók a Tiszán, Dunán, Dráván, Száván

Lengyel András: „Közkatonái a tollnak...”

Péter László: A város cselédje

Péter László: Csongrád megye irodalmi öröksége

Takács Tibor: Szülővárosom, szép Szeged

Bogár László - A rendszerváltás bukása

Kilófaló finomságok

Csapody Miklós: „Nehéz útra keltem”...

Kenyér és Bor

Helyünk és sorsunk Európában

Szegedi képeslapok – A képeslapok Szegedje

Kanyó Ferenc: Világháborúk szegedi hősi halottai