2026. Szelek hava (Április) 25.-e - Ajsa, Ányos, Márk neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Hírlevéltár

2025-08-30 - Reményik Sándor szülinapján

Reményik Sándor szülinapján

Aranyasszony (augusztus) hava 30.-án köszöntjük a Magyar Mennyekben…
Reményik Sándorunkat a szülinapján…

Reményik Sándor Kolozsvár szülötte és Kolozsvár halottja (1890 augusztus 30. – 1941 október 24.) feledhetetlen költőnk,
a két világháború közötti erdélyi magyar irodalom kiemelkedő alakja.

Az életében több neves díjjal és elismeréssel is kitüntetett Reményik a legutóbbi időkig ismeretlen volt,
mert módszeresen elhallgatott volt Magyarországon.

Hazafias költészetét 1945 után a kirekesztők – nemzetellenes politikai megfontolásokból – évtizedekre száműzték a magyar irodalomból.
De itt az idő, hogy ledöntsük a hallgatás falát !
Olvassuk és szavaljuk Őt !!!

Édesapja neves, vagyonos építészmérnök volt. Reményik Sándor középiskoláit Kolozsváron végezte, itt kezdte jogi tanulmányait is,
de szembetegsége miatt ezt nem fejezte be. Hivatalt nem vállalt, örökségéből és az irodalmi tevékenységéből élt.

A költőa lelkek építésze’nek tartotta.

Első kötetei : Mindhalálig (1918); Végvári versek (1918–1921. 1921).
E versei már korán népszerűséget biztosítottak számára. Lírája az 1920-as évekre forrott ki. Ekkorra versei az Erdélyiséget, a transzszilvanizmust tükrözik, erőteljesen érződik a költő humanista fölfogása. Alapításától, 1921-től főszerkesztője volt a Pásztortűz folyóiratnak. Versei bővelkednek a természeti képekben, költészete nyitott filozófiai kérdésekre, fölbukkan benne a humor is. Verseiben nagyon fontos szerepet játszik a szümbolizmus.
Gondolatok a költészetről (Arad, 1926) tanulmánya a költői hivatás kérdéseit fejtegeti. Költészetét 1940-ben Corvin-lánccal ismerték el.
Verseit angol, cseh, francia, lengyel, német, olasz, román, svéd és szlovák nyelvre is lefordították.

REMÉNYIK SÁNDOR: VÉGRENDELET

Fáradtságom adom az esti árnynak,
Színeimet vissza a szivárványnak.

Megnyugvásom a tiszta, csöndes égnek,
Mosolygásom az őszi verőfénynek.

Sok sötét titkom rábízom a szélre,
Semmit se várva és semmit se kérve.

Kik üldöztek át tüskén, vad bozóton :
Kétségeim az örvényekbe szórom.

A holtom után ne keressetek,
Leszek sehol – és mindenütt leszek.

Hááát... Itt is Ő van ...

Reményik Sándor szülinapján < Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Raffai Ernő - Balkáni birodalom

Bogár László : Bokros újratöltve

Dr. Darázs Sándor: A Szegedi Konzervgyár története

Gulyás László : Edvard Bened

Juhász Antal: Parasztok, pásztorok, kézművesek

Kovács Teréz: Szegedi képes szakácskönyv

A magyar szürkemarha

JAAP SCHOLTEN - Báró elvtárs

Harmatszedés égi mezőkön

Juhételek

Csemer Géza: Szögény Dankó Pista

Mé piros a gólya csőre?

Helyünk és sorsunk Európában

Péter László: Szegedi tudósítások

Tóth Béla: Tudósítások a török kori Szegedről

Bogár László - Hálózatok világuralma

Halételek

Péter László: Radnóti Miklós

Monostori László: Szeged könyvkereskedése és könyvterjesztése 1835-1998

Tóth Béla: Kutyák, birkák, szamarak