2026. Szelek hava (Április) 25.-e - Ajsa, Ányos, Márk neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Hírlevéltár

2025-08-31 - A grófi szérűn – Mai magyar szérűn

A grófi szérűn – Mai magyar szérűn

A nyár utolsó napján, őszbe fordulón érdemes egy kicsit elmerengeni régi idők tanulságairól meg a mai idők következményeiről…
a párhuzamokról… az Élet értékéről…

Ady ma is túlértékelt, túlméltatott és túlbeszélt alakja iskoláinknak. Gyógyító Bársonyokat és Igaz Magyar Dsidákat szorít ki szép irodalmunkból
a máig balrahordó, magyarűző közoktatás hamis, vörös mezein…

Ady Endre 1908-ban, 31 évesen (Székely Aladár felvételén)

Vérgőzös és vérbajos vérnyomorában mindössze negyveneggy évig húzott élete azonban mégis hagy örökül tanulságot Igazszívű Magyaroknak is…

A Magyar Kommunista Párt 1947-es hírhedett csalásos választásának és győzelmének évfordulóján…

Az internáci háttérhatalom ma egy új jobbágyság, egy új zsellérség kialakításán fáradozik gőzerővel…
Új uraink, akik a vadkapitalizmus sötét szellemét idézik meg, már láthatatlanok…
A Régi Urak legalább láthatóak voltak és (többnyire) magyarok !!!

Ezek az újak meg Ady démonainak honvesztő leszármazottai…
Elég csak a „grófi” szót „multi”-ra cserélni és máris a mában vagyunk…
egy sokkal rémisztőbb elnyomás mindennapi áldozataiként…

A GRÓFI SZÉRŰN

Nyár-éjszakán a grófi szérűn
Reccsen a deszka-palánk
S asztag-városban pirosan
Mordul az égre a láng.

 Éjféli hajnal, szörnyű fény ez,
Nincs párja, napja, neve.
Fut, reszket a riadt mezőn
Az égő élet heve.

 Koldús, rossz álmú zsellér ébred,
Lompos, bús kutya csahol.
Az egész táj vad fájdalom.
S a gróf mulat valahol.

 Szenes kalászok énekelnek
Gonosz, csúfos éneket:
» Korgó gyomrú magyar paraszt,
Hát mi vagyok én neked ? «

 » Mért fáj neked az égő élet ?
Nincs benne részed soha.
Ne sírj, grófodnak lesz azért
Leánya, pénze, bora. «

» Ne félj, a tél meg fog gyötörni,
Mint máskor, hogyha akar.
Élethez, szemhez nincs közöd,
Grófi föld ez és magyar. «

 S mégis, amikor jön a reggel
S pernyét fújnak a szelek,
A grófi szérűn ott zokog
Egy egész koldús-sereg.

 Siratják a semmit, a másét,
– A gróf tán épp agarász –
Érzik titkon, hogy az övék
E bús élet s a kalász.

Ady Endre, 1906-1907

asztag-város

Ady rossz álmú zsellérei ma egy új formában, még szánalmasabb formában újra támadnak… azazhogy már nem is támadnak…
A mai magyarságnak egyre kevesebb a gyökere… kilúgozott szellemmel, búbajos multikultiban él, teljes lelki kizsákmányolásban… Hamarosan visszasírhatjuk a Korgó gyomrú magyar parasztot, akinek még fájt az égő élet, mert még volt műveltsége… népi míves magyar műveltsége…

A grófi szérűn – Mai magyar szérűn < Kattintson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Dr. Lázár György: Visszaemlékezés a nagy árvíz napjaira

Jozef Tiso és a szlovákiai holokauszt

A tudás még nem bölcsesség

Magyarország, a vonakodó csatlós

Bátyai Gitta: Úszóházak a Tiszán

Takács Tibor: Szülővárosom, szép Szeged

Raffai Ernő - Balkáni birodalom

Oláh Miklós: Fejezetek a szegedi várbörtön történetéből

Bátyai Gitta: Újszegedi mozaikok

Írások a Nagyárvízról

Bogár László : Örvényben

Kilófaló lakomák

Manipulált mértéktelenség

Balázs Imre: Béketelep története

Síklaky István - Létbiztonság és harmónia

Kanyó Ferenc: Világháborúk szegedi hősi halottai

Lengyel András: A „másik” Móra

Varga Papi László: Zsidó magyarok Szegeden

Péter László: Bécsi hármaskönyv

Péter László: Kálmány Lajos