2026. Szelek hava (Április) 27.-e - Zita, Mariann neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Hírlevéltár

2025-09-25 - Markó Károly szülinapján

Markó Károly szülinapján

Ezen a napon...
1791 szeptember 25.-én született Markó Károly magyar festőművész, a magyar tájképfestészet iskolateremtő mestere. († 1860)

Markó Károly : Önarckép

A Fölvidék egyik szellemi központjában, Lőcsén született, így sok képét ma ott csodálhatjuk meg az azóta megszállt területeinken.

Már fiatalon is festőnek készült. Az 1800-as évek elején mérnöki tanulmányokat folytatott Pesten és Kolozsváron. Mérnökként Lublón és Rozsnyón dolgozott 1812 és 1818 közt. A fölvidéki Rozsnyón festette első képeit is.
1818-ban Pestre költözött, hogy rajztudását fejlessze. 1822-ben a bécsi Képzőművészeti Akadémia hallgatója lett, a történelmi és tájképfestészeti szakon.

Bécsben megnősült, nyolc gyermeke született. 1826-tól Kismartonban élt, 1830-tól az Esterházy-birtokon.
Pártfogója, egy bécsi bankár megbízásából megfestette a Visegrád című képét, amely a magyar tájképfestészet legelső darabja lett. 

Idilli képei között (itthon) talán a legismertebb épp e Visegrád tájképe :

Markó Károly : Visegrád (1826–30)

1832-től Itáliában élt, járt Rómában, Firenzében, Velencében és Bolognában, majd Firenzében telepedett le.
Ekkor már Európa-szerte ismert festő volt. Rendszeresen dolgozott arisztokraták megrendelésére.

Közismert (későbbi) hazai témája a Magyar Alföld gémeskúttal …

Markó Károly : A puszta szivárvánnyal (1853)

Az Ő Emlékét őrzi Budapesten a Markó utca is…

… amely sajnos inkább a fegyházával itta be magát a köztudatba… nem annyira az első magyar tájképfestő nemes emlékezetével…

Itt lenne már az ideje korszerűen életrajzi játékfilmmel is tisztelegni nagysága előtt !
Egy ilyen kalandos filmen át a ma ifjúsága is méltán megismerhetné Őt…

Markó Károly szülinapján < Nyisson ide !

Akit meg inkább a távoli rokonaink érdekelnek, hát...

Hunzahon szabadsága várat magára…

HUNZAHON SZABADSÁGA VÁRAT MAGÁRA…





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Szilágyi György: Tápé, a szegedi városrész

Péter László: Bécsi hármaskönyv

Írások a Nagyárvízról

Sz. Lukács Imre: Tábor a pusztán; A halál színpadán

Kanyó Ferenc: Világháborúk szegedi hősi halottai

Firbás Zoltán: Szeged Panorámatérkép

Gulyás László : Edvard Bened

Jozef Tiso és a szlovákiai holokauszt

Tömörkény István: Hétről hétre

Ha Isten velünk, ki ellenünk?

Magyarország felszámolása

Aranyszarvas földjén

Dr. Lázár György: Visszaemlékezés a nagy árvíz napjaira

Monostori László: Nándorfehérvár emlékezete, 1456-2006

Manipulált mértéktelenség

Juhász Gyula: Ébredj, magyar!

Az Adriától Amerikáig

Bogár László - Magyarország és a globalizáció

Csemer Géza: Löffler-bolt, az a régi szép...

Kecske ételek