2026. Szelek hava (Április) 25.-e - Ajsa, Ányos, Márk neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Hírlevéltár

2025-10-06 - Arad felől fúj a szél… – Mag hava 6.-án

Arad felől fúj a szél… – Mag hava 6.-án

Arad ! Köszönt a csonka Magyarország ! – Arad felől fúj a szél…

1849 augusztus 13.-án Világosnál a magyarok az orosz csapatok előtt letették a fegyvert.
A szögedi néphit szerint Világos régtől „gonosz tündérek” tanyája…
Ha a Maros vize zavaros volt, úgy mondták hajdan „világosi víz” gyün rajta…

Szkicsák-Klinovszky István: A világosi fegyverletétel

Szabadságharcos tábornokaink úgy hitték, hogy az oroszok megvédelmezhetik őket a vérszomjas Haynautól…
De csalódniuk kellett. Augusztus 22.-én az oroszok el is vették fegyvereiket, majd másnap átadták őket az osztrákoknak. Augusztus 25.-én érkeztek Aradra, és még aznap meg is kezdődtek a kihallgatások. Mindegyikük két kihallgatáson vett részt,
s ezt követően lehetőségük nyílt írásban utólagos beadványt intézni a hadbíróságnak.
A „méltányosság” ismeretes…

Thorma János: Aradi Vértanúk

Az Aradi Vértanúk Emléknapja, magvetés (október) hava 6.-a. A Hazafiság magvát vetjük el e napon évről évre…

Máig elnyomott, üldözött nemzetünk hőseiről, a magyarellenes terror áldozatairól – évülhetetlen példaképeinkről – megemlékeznünk keserédes kötelesség…

AZ ARADI 13-AK UTOLSÓ MONDATAI…

Szavaiknak tiszta jelentésük van. Izzik bennük a hazaszeretet, a hősiesség.
Nem említhetők egy lapon sem holmi mai „reálpolitikusok”-kal …

„Ki tehet arról, hogy ilyen a magyar sorsa?
Krisztus keresztje tövében érett apostollá az apostolok lelke és bitófák tövében kell érni forradalmárrá érnie
a magyar lelkeknek!”
(Lázár Vilmos)

Az Aradi 13-ról szól Szöged örök költőjének, Juhász Gyulának egyik legjobb, mégis ismeretlen verse.
Miért ismeretlen ?! Mert nem tanítják ! No meg…

Az elmúlt fél évszázad Juhász Gyula „összes versei” minden kiadásából – éppen az újra meg újra megalázott
„csonka Magyarország” említése miatt – méltánytalanul kirekesztették !

Szögedi Költőnk e költeményét ajánlom ma figyelmükbe.
Hiszen… Éppen 102 esztendős !
Ezzel köszönti ma mindön szögedi magyar Aradi Véreinket :

Arad

Arad, örök magyar gyász szép arája,
Feléd suhan ma sóhajunk, feléd,
Ki élsz sötéten és némán az árva
Maros mentén, mely zúg ma gyászzenét.

A kincses Erdély öléről ered le,
És erre tart e bánatos folyó,
Mély morajában sír Erdély keserve,
Mint tárogatón zengő bujdosó.

Arad! Köszönt a csonka Magyarország,
S tört lobogóját lengeti neked,
Mely fátyolos, mint ez októberest.

De még lobog, és égi kezek óvják,
Selymére örök, győztes glóriát von
A Krisztus jobbján – ama tizenhárom !

Juhász Gyula, 1920

Szeged szülötte, a balliberálisként közismert Juhász Gyula minden verseskötete évtizedeken keresztül megcsonkított formában jelent meg, kirekesztve belőle a hasonló hazafiasan gerinces magyar verseket. A legújabb kötetekbe Péter László gondos munkája nyomán került be végre a hiányzó néhány gyöngyszem. Ha nincs egy irodalmár, aki fölhívja a figyelmet az elhazudott versekre, és nem ily következetesen követeli, még ma is ismeretlen lenne a fönti remekmű, és vele csonka és szegényebb Juhász Gyula öröksége…

Arad felől fúj a szél… – Mag hava 6.-án < Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Juhételek

Marschalkó Lajos, Fiala Ferenc: Vádló Bitófák

Tóth Béla: Teremtő Joó Istvánék emlékező könyve

Tóth Béla: In prigione

Péter László: József Attila Szegeden

Ehető virágok

Síklaky István - Létbiztonság és harmónia

Tóth Béla

Lengyel András: A „másik” Móra

Szilágyi György: Tápé, a szegedi városrész

Juhász Gyula: Ébredj, magyar!

A magyar név megint szép lesz... (szerk: Földesi Ferenc)

Péter László: Kálmány Lajos

Kovács Teréz: Szegedi képes szakácskönyv

Csapody Miklós: „Nehéz útra keltem”...

Péter László: Mindenkor csak feléd nézek, Szeged

Halételek

Lakomakönyv

Kilófaló sütemények

Péter László: A város cselédje