2026. Szelek hava (Április) 25.-e - Ajsa, Ányos, Márk neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Hírlevéltár

2025-10-08 - Ének Kupa vezérről – Koppány napján

Ének Kupa vezérről – Koppány napján

Koppány azaz Kupa napján…

Talán nem is tudatosan… de Koppány azaz Kupa napjára írta Gyalunk e költeményét…

Ének Kupa vezérről

Tar Zerind fiát énekelem én,
Ki maga volt az utolsó remény.

A régi Napnak végső fénye volt,
A Bakony árnyán örök éjbe holt.

Őt nem dalolta víg udvari lant,
A neve átok, emléke bitang.

Mert Ős Hitünkért élt s vérzett el Ő,
Új oltár alján sohse térdelő,

Új zsoltár ajkán soha nem fakadt,
Ő Ázsiából hozott szavakat :

Bús vérigéket, bánatos varázst,
Mely vérző szívre fejedelmi palást.

A honvágy volt Ő Ázsiánk felé,
Kitáruló kar vén csodák elé,

Örök Turán tékozló fia volt,
Dalold szívem ma, zokogón dalold :

Mert új Hit, új Föld mind hiába volt,
Ha régi lángunk mind hamvába holt !

Ének Kupa vezérről – Juhász Gyula költeménye először a Magyarság 1921 október 9.-ei számában jelent meg. Azután a pozsonyi Revü 1921 október 29.-ei számában, majd a Testamentom (1925) kötetében (31-32.o.).

Gyalu a Hárfa (1929) kötetébe is beválogatta (110.o.), majd innen közölte 1929 augusztus 12.-én a Szegedi Szemle is.

Bibliai (ószövetségi) hasonlat a „Turán tékozló fia volt” … Ő, azaz Kupa (Koppány) a mi „tékozló fiú”-nk, „Turán tékozló fia”

Kupa (Koppány) vezérünk már fölbukkan Gyalunk korábbi költeményében is :

Nem jártam én soha Dunán túl,
Hol Kupa, Vata elesett,
Hol lankás dombok koronázzák
Az alkonyvéres egeket.

Koppány (neve) napján e költeménnyel köszöntjük fiainkat, a Kupákat meg a Koppányokat !

Gyalunk e költeményét újra és újraolvasni, át meg átélni, velőnk mélyébe íva tudni,
szavalni új őszökön és gyermekeinknek is továbbadni minden magyarnak illő lelki alapvetés…

Ének Kupa vezérről – Koppány napján < Nyisson ide !

Ha pedig régi remények helyett inkább Magyar Szülinapot ülnénk, hát itt az alkalom...

Tormay Cécile szülinapján

Mag (október) hava 8.-án…

1875 október 8.-án született Budapesten, Nádudvari Tormay Cécile írónő, műfordító,

a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének megalapítója és örökös országos elnöke, a Napkelet lap szerkesztője.

Első könyvei az Apródszerelem (1899) és az Apró bűnök (1905) elbeszéléskötetek.

Első sikeres regénye az Emberek a kövek közt (1911) egy horvát pásztorlány és egy magyar vasutasfiú tragikus szerelmét beszéli el. (Megjelent angol, német, olasz, francia és svéd nyelven is.) 

A régi ház (1914) családregény, a biedermeier-kori Pest ábrázolása. Ezzel a regényével a Magyar Tudományos Akadémia Péczely-díját nyerte el, amellyel a legjobb történelmi regényeket díjazták.
(Ez a könyv is megjelent: németül, svédül, dánul, angolul, finnül, hollandul, olaszul, észtül és franciául is.)
Naplószerű regénye, Bujdosó könyv (1920–1921) az 1918 október 31.-étől 1919 augusztus 8.-áig terjedő
Honvészről – az Őszirózs(d)ás forradalom, Tanácsköztársaságról és más hazaárulásokról – szól…

Ma az antimagyar nemzetvesztő komcsik meg más hazaárulók örökén az önmagukat liberálisként nevezgető internácik rekesztik ki a magyar közoktatásból… Míg a Nemzet ellenségei vinnyognak… Magyarországon ma is nemzetellenes véleményterror tombol…

Itt az idő végre újra olvasni Tormay-t ! Az ősi küldött regénytrilógiája a tatárjárás korában játszódik: a Csallóközi hattyú (1933) és A túlsó parton (1934) után A fehér barát (1937) az írónő halála következtében félbeszakadt, azt végül Kállay Miklós író fejezte be

„A legközelebb az irodalmi Nobel-díjhoz kétségkívül Tormay Cécile jutott 1936-ban.”
- írta Kollarits Krisztina : A Nobel-díj árnyékában. 

Tormay Cécile szülinapján < Nyisson ide !

 





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Forrai Kornélia - Tóth Attila: A szegedi Hősök kapuja

Lányi András: Az ember fáj a földnek (Utak az ökofilozófiához)

Péter László: Szegedi tudósítások

Kilófaló finomságok

Harmatszedés égi mezőkön

Tóth Béla: Elhantolt hegedűk

Monostori László: II. Rákóczi Ferenc emlékkönyv

Írások a Nagyárvízról

Tóth Béla: Kutyák, birkák, szamarak

Győrfi Károly: Keresztényüldözés a 21. század elején

Tóth Béla: In prigione

Dankó Pista

Marschalkó Lajos, Fiala Ferenc: Vádló Bitófák

Tömörkény István: Hétről hétre

Dr. Darázs Sándor: A Szegedi Konzervgyár története

Tóth Béla

Kanyó Ferenc: Világháborúk szegedi hősi halottai

Péter László: Szegedi számadás

Bioételek gabonából

Bogár László - Lefelé a létezés lejtőin