2026. Szelek hava (Április) 25.-e - Ajsa, Ányos, Márk neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Hírlevéltár

2025-10-18 - Ipolyi Arnold születése napján

Ipolyi Arnold születése napján

Mag (október) hava 18.-án…

1823-ban e napon született (Ipolykeszi) Ipolyi Arnold besztercebányai majd nagyváradi püspök, valóságos belső titkos tanácsos, a MTA igazgató tagja. Méltatlanul elfeledett hőse a Magyar Hitnek és az Ősi Magyar Műveltségnek…

Benczúr Gyula: Ipolyi Arnold arcképe

Ősvallásunk és a magyar néphit kutatása mellett Ipolyi Arnold nevéhez fűződik a rendszeres műemlékvédelem kiépítése is.

Munkássága igen sokrétű volt. Foglalkozott régészettel, népköltészettel és a népi ipar kérdéseivel, a legmaradandóbbat a művészettörténet tudományában alkotta. 1862-es tanulmányútja során Konsztantinápolyban számos Corvinát fedezett föl Kubinyi Ferenccel és Henszlmann Imrével együtt.

Ipolyi Arnold fényképe a Vasárnapi Ujságban

Ipolyi Arnold nevéhez fűződik a rendszeres műemlékvédelem kiépítése, a műemlékek helyrajzi (topografikus) nyilvántartásának bevezetése, valamint a vidéki múzeumok létesítése is.

1886 február 18.-án nagyváradi püspökké nevezték ki. Július 12.-én foglalta el a Szent László által alapított püspöki széket. December 2.-án szélütés vetett hirtelen véget sziporkázó, munkás életének. (Bár én lehettem volna az orvosa!)
Gazdag gyűjteményét, az Ipolyi-gyűjteményt az államra és az esztergomi Keresztény Múzeumra hagyta. A nagyváradi római katolikus bazilika altemplomában temették el. Sírhelye ma oláh megszállás alatt áll… és mi máig tűrjük… ezt is…

Ajánlott alap-olvasmány: Magyar mythologia. Pest, 1854.

Ebből… éppen csak ízelítőül :

A legfőbb lény neve a magyarban: İsten, így, változatlanul jő az már elő nyelvemlékeinkben (N. E. 1—4 köt. át), a halotti beszédben többször: isten, bécsi és müncheni codexben: istèn, hasonlón a góriban is, ily ékezes, vagy is nyilt è-vel; Kinizsyné imakönyvében: ÿsten [azaz Üsten Sz.], olykor isten. A vegyes magyar régi iratokb. (u. o. 2. 340) és széltiben más nyelvemlékeinkben is képzők és ragokkal mint: istensÿg [azaz İstensüg vagy İstenség Sz.] st. A név eredetisége mutatja, hogy az a keresztyén hit felvétele előtt a legfőbb lény elnevezésére szolgált.

Ipolyi Arnold születése napján < Nyisson ide !

Aki valami irodalmibbra vágyik, annak ím itt van első magyar regényünk írója

Dugonics, a nyelvtisztász (purista) nyelvművelő tömérdek egyéb között a „kör" meg „derékszög" szavaink megalkotója... 
Bővebben itt: Dugonics András Szeged szülötte, a Budai Egyetem rektora

Dugonics András mellszobra – Izsó Miklós alkotása

Számtanunk és mértanunk alapszavait is Ő alkotta. Ma nevét sem említik e minőségben...

Pedig legalább számtanórán megemlíthetnék a magyar iskolákban, hogy e tárgy neve is Őtőle származik : számtan, akárcsak a mértan !!!
De e többi is: csonka, hasáb, kör, gömb, gyök, henger, sugár, húr, szelet, szög, derékszög, háromszög, jegyzet, egyenlet, bizonyít(ani), természettudomány, természettörvény... végül a véges és végtelen ...

Dugonics András születése napján < Nyisson ide!

Aki pedig hősiesebbre vágyik, annak ajánlom a koccintást

Hunyadi János szülinapjára…





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Az élő Árpádok

Péter László: Szegedi számadás

Bátyai Gitta: Úszóházak a Tiszán

Péter László: József Attila Szegeden

Bálint Sándor - A szegedi paprika

Tóth Béla: Elhantolt hegedűk

Kanyó Ferenc: Világháborúk szegedi hősi halottai

Az Adriától Amerikáig

10 nap az Iszlám Államban

Harmatszedés égi mezőkön

Gárdonyi Géza: Szegedi figurák

Raffay Ernő - Szabadkőműves béklyóban Ady Endre

Juhász Antal: A szegedi táj vonzásában

Helyünk és sorsunk Európában

Polner Zoltán: Isten zsámolyánál

Magyarország, a vonakodó csatlós

A magyar név megint szép lesz... (szerk: Földesi Ferenc)

Takács Tibor: Szülővárosom, szép Szeged

Monostori László: Szeged könyvkereskedése és könyvterjesztése 1835-1998

Tömörkény István: Hétről hétre