2026. Szelek hava (Április) 25.-e - Ajsa, Ányos, Márk neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Hírlevéltár

2025-11-15 - „Ideálom a felséges természet” – Bársony István szülinapján

„Ideálom a felséges természet” – Bársony István szülinapján

Enyészet (november) hava 15.-én e napon…

1855 Enyészet (november) hava 15.-én született Bársony István Sárkeresztesen.

undefined

Újságíróként, íróként… 72 évet élt és közel ezer írást hagyott hátra…

1881-től az Egyetértés című lapnál volt munkatárs, később a Hazánk, majd a Magyar Hírlap főmunkatársa 1907 májusáig, amikor a Budapesti Közlöny szerkesztője lett. Novelláival az első nagy sikert 1886-ban aratta : I. díjat nyert az Ország-Világ pályázatán Proletárok című írásával. Ily módon maga Benedek Elek főszerkesztő tekinthető a fölfedezőjének. Első könyve a Százszorszépek. Jellegzetes vadásztörténeteivel aratott sikereket. Írásai ritka gazdagságú természetismeretről tanúskodnak. Bársony István száz esztendő távlatából is Hazánk első számú vadászelbeszélőjének mondható.
Sokáig Fekete Istvánt is Hozzá hasonlították és a „második Bársony” néven emlegették… ami bizonyára azért is bántotta Őt, a Feketét, mert Ő a „második” csak politikai (antimagyar komcsi) üldöztetése révén lett oly Bársony-os… Hiszen a Zsellérekkel már (a Vörös Terror ellenében) egészséges magyar kiállásáról is bizonyított ! Milyen érdekes, hogy Bársony is épp a Proletárokkal futott be !

Hitvallása így szól: „A természet költője nem mesemondó. Hitet kell tennie arról, hogy igazat ír.
Egyetlen sort se írtam le a természetről, amelynek az igazságáról meg ne győződtem volna.

Életében 46 kötete jelent meg. Közel 700 elbeszélése olvasható e 44 műben, de több mint 300 írása csak a korabeli lapokban lelhető föl.
Így hozzávetőlegesen életműve eggyharmada kötetben sohasem jelent meg. Azóta is (eggy évszázada) kallódik...
Ezek is mind összegereblyézendőek (a tervezett) „Teljes életmű-kiadás”-ban.
Az eredeti kötet-mértékkel számolva így kb. 60-70 kötetes lehet a (teljes) sorozat…

İsmertebb művei – Regények – Elbeszélések – Karc(olat)ok

  • Százszorszépek (1886)
  • A szabad ég alatt (elbeszélések) Budapest, 1888.
  • Négyszemközt . Budapest, 1894.
  • Erdőn-mezőn, Budapest, 1894. Nagy díszmű (Athenaeum) 12 frt
  • Vadásztörténetek, Budapest, 1898.
  • Az ingovány (regény) Budapest, 1900.
  • Egy darab élet (elbeszélések) Budapest, 1901.
  • A rab király szabadon (fantasztikus állatregény) Budapest, 1903.
  • Sugok valamit (A Tolnai Világlapja ajándéka) 1908.
  • Este (elbeszélések) Budapest, 1914.
  • Az én világom (rajzok) Budapest, 1925.
  • Délibáb. (elbeszélések) Budapest, 1927

Halála utáni kiadások

  • Erdőn–mezőn. Vadásztörténetek. Vál., szerk., az utószót írta Véber Károly. (Budapest, 1962)
  • Csend. Elbeszélések. (Magyar vadászírók klasszikusai. 2. Budapest, 2000)
  • Vadásztáska. Vadásztörténetek. (Meglepetés könyvek. Szeged, 2001)
  • Vadászhangok, hangulatok. (Sárkeresztes, 2005)
  • Az erdők könyve. (Magyar vadászírók klasszikusai. 17. Százhalombatta, 2005).
  • Igaz mesék MEK (2014) ISBN 9786155433764

A többi máig lapokban „kallódva”…

A 70. születésnapján az Ország ünnepelte. Élete utolsó éveiben vesebetegségben szenvedett.
Sírjánál családja valamint az író-, a tudós-, a vadásztársadalom és a közélet kiemelkedő személyiségei búcsúztak el tőle.

„Ideálom a felséges természet” – Bársony István szülinapján < Nyisson ide ! 

Akit pedig pedig az őszi hangulat ejt rabul, annak ajánlom :

Paul Verlain szülinapján az Őszi chanson-t – az Őszi dalt < Nyisson ide ! 

Ősz húrja zsong,
Jajong, busong
A tájon,
S ont monoton
Bút konokon
És fájón.

Paul Verlaine arcképe, 1867-ből. Gustave Courbet hamisnak tűnő aláírásával, míg a vélhető alkotó inkább Frédéric Bazille.
Courbet a modern realista festészet megteremtője, akinek korszakalkotó művét (a Kőtörők-et) a vandál brit (angol) bombázók tűzvihara pusztította el a 
Drezdai Holokauszt-ban. Bazille impresszinista festő, akitől Verlaine (1868-as) másik, de merőben más hangulatú portréja is fönnmaradt… Dallasban.

 

 

 

 





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Monostori László: Nándorfehérvár emlékezete, 1456-2006

Péter László: Kálmány Lajos

Ha Isten velünk, ki ellenünk?

10 nap az Iszlám Államban

Pálfi Sándor - Tóth Béla: Szegedi hajók a Tiszán, Dunán, Dráván, Száván

Bogár László - Lefelé a létezés lejtőin

Péter László: Mindenkor csak feléd nézek, Szeged

Halételek

Ozsváth Gábor Dániel - Ozsváthné Csegezi Mónika: Szeged város főmérnökeinek és Mérnöki Hivatalának krónikája

Szárnyas ételek

Az élő Árpádok

Bogár László - Hálózatok világuralma

Bálint Sándor - A szegedi paprika

Bátyai Gitta: Újszegedi mozaikok

Péter László: Néprajz, népműveltség

A magyar szürkemarha

Forrai Kornélia - Tóth Attila: A szegedi Hősök kapuja

Cukor Blues

Varga Papi László: Zsidó magyarok Szegeden

Sz. Lukács Imre: Tábor a pusztán; A halál színpadán