2026. Szelek hava (Április) 27.-e - Zita, Mariann neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Hírlevéltár

2025-11-18 - Mi történt Csáktornyán, a kursaneci erdőben? – Zrínyi Miklós halálának körülményeiről

Mi történt Csáktornyán, a kursaneci erdőben?
– Zrínyi Miklós halálának körülményeiről...

1664 november 18.-án ereje teljében, váratlanul, vadászbalesetben elhúnyt a magyar történelem egyik legnagyobb alakja,
a költő Zrínyi Miklós. Halálának homályos körülményei máig is kísértik történetíróit…

gróf Zrínyi Miklós (horvátul Nikola Zrinski) a költő és hadvezér Csáktornyán született 1620 május 3.-án Horvát bánként, 
Zala és Somogy vármegyék örökös főispánjaként halt meg Zrínyifalván 1664 november 18.-án.

Zrínyi Miklós, Jan Thomas festménye
Zrínyi Miklós – Jan Thomas festménye

Az Oszmán Birodalom elleni harcot összefogással, Nemzeti Párt szervezésével kívánta elérni. 1663–64-ben nagy hadi sikereket aratott,
a bécsi udvar azonban veszni hagyva sikereit inkább békét kötött a török szultánnal. Zrínyi bizalma ekkor megrendült a Habsburgok iránt,
tervezett politikai föllépését azonban egy Csáktornya melletti vadászaton váratlan halála megakadályozta.

Főbb művei: 
Adriai tengernek Syrenája gróf Zrínyi Miklós (1651)
Obsidio Szigetiana  Szigeti veszedelem (1651)
Mátyás király életéről való elmélkedések (1656-57)
Ne bántsd a magyart – Az török áfium ellen való orvosság (1661)

1664 november 18.-án a magyar történelem egyik legnagyobb alakja, a költő Zrínyi Miklós elhunyt vadászbalesetben. Halálát a mai napig kérdések övezik, végtisztességének rítusáról pedig igencsak kevés forrás maradt az utókorra. A Zrínyi Miklós ravatala fölött rövidfilm betekintést enged a 17. századi főnemesi végtisztességet övező rítusokba, viselettörténetbe, de még a konyhaművészetébe is !

Rendező: Bárány Krisztián Társrendező: Bárány Dániel

A hazai történeti irodalomban elsőként Vasvári Pál vetette föl, hogy Zrínyi halálát merénylet, politikai gyilkosság okozta. 
Egyházasbükki Dervarics Kálmán Gróf Zrínyi Miklós a költő halála művében „minden kételyt kizáró adatok” nyomán bizonyította,
hogy Zrínyit este 5-6 óra közt a bécsi kormány által felfogadott Póka István vadász orozva lőtte agyon. 
Grandpierre K. Endre 1970-ben megjelent Fekete hóesés könyvében több mint 100 oldalon át (a 213. oldaltól a 320. oldalig)
a korabeli dokumentumok ellentmondásai alapján bizonyította, hogy Zrínyi orvgyilkosság áldozata lett. 
Az antimagyar Habsburg udvar számára mindenképpen jól jöhetett az egyre kényelmetlenebbé váló főúr, a magyar hazafi halála…

Zrínyi híres mondása : Horvát vagyok, tehát magyar !

Zrínyi jelmondata pedig így hangzott: Sors bona, nihil aliud – Jó szerencse, semmi más !

Mi történt Csáktornyán, a kursaneci erdőben? < Nyisson ide ! 





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Péter László: A város cselédje

A hű folyó

A tudás még nem bölcsesség

Gabonakonyha

Varga András: A régi Szeged

Írások a Nagyárvízról

A leves hazudik

Tóth Béla: Elhantolt hegedűk

Helyünk és sorsunk Európában

Lakomakönyv

Kenyér és Bor

Kilófaló sütemények

Dr. Lázár György: Visszaemlékezés a nagy árvíz napjaira

Móra Ferenc: Írások Csókáról

Kecske ételek

Bogár László : Bokros újratöltve

Magyarország felszámolása

Tömörkény István: Hétről hétre

Csemer Géza: Löffler-bolt, az a régi szép...

Kilófaló finomságok