2026. Szelek hava (Április) 25.-e - Ajsa, Ányos, Márk neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Hírlevéltár

2025-11-20 - KANDÚR-DUETT – KOÓS JÁNOS SZÜLINAPJÁN!

KANDÚR-DUETT – KOÓS JÁNOS SZÜLINAPJÁN!

Krúdy Gyula ma is intő szavaival: „[…] betegség paprikázza meg az orrokat, szemeket; ólmot önt az agyvelőkbe, a csontokba [
…] A mostani járvány ellen a legjobb szer a jókedv, gondtalanság, életvidámság, mert a betegség csak a borult embert meri megközelíteni.”
 (1933)

E borús őszidőben fölfrissülésül ajánlom hát mindenkinek ez elfeledett bájos-mókás derítő duettet!

No de e közpénzen készült közkincsünket az állítólagos Nemzeti Filmintézet innen letiltotta..
E cég e cselekményével is inkább csak a Nemzetellenes Filmintézet névre pályázhat…
(Vannak nemzetek, akik minden filmjüket közkinccsé tették. Ilyen pl. az orosz.)

Az antimagyarok ellenében is találtam azonban egy (sokkal gyöngébb) fölvételt (a Videán) :

Épp e napon, Enyészet (november) hava 20.-án született 1937-ben a kandúr hangja : Kupsa János… a későbbi Koós…

Koós (Kupsa) János magyar énekes, tréfász (humorista), színművész

Kupsa János néven született Oláhország (Rómánia) fővárosában a székely Kupsa János és Bartis Karola gyermekeként 1937-ben.
A család a már 19 éve oláh megszállás alatt álló Gyergyószárhegyen élt, de szobafestő édesapja éppen Bukarestben dolgozott,
amikor várandós felesége meglátogatta, így végül ott született meg a fiuk.

Származásáról így nyilatkozott: Édesanyám és édesapám Erdélyben, a hargitai Gyergyószárhegyen lakott,
igazi székely családból származom, a rokonságom egy része most is Gyergyószárhegyen él.
 

Kilátás a templomdombról egy késő őszi reggelen
Gyergyószárhegy a templomdombról késő őszi (szülinapi) reggelen

Ha vörös oláh megszállás alatt is, de…
Koós János is ebben a székely környezetben nevelkedett…

Bethlen Gábor, Erdély fejedelme e reneszánsz várkastélyban töltötte gyermekéveit Gyergyó-Szárhegyen

Már ifjan zenész szeretett volna lenni, de édesapja így intette :
Fiam, nem kéne ilyen bohócnak menned.

Mégis… Hofi Géza és Koós János kettecskén (duettesen) 1974-ben

KANDÚR-DUETT – KOÓS JÁNOS SZÜLINAPJÁN ! > Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Halételek

Polner Zoltán: Isten zsámolyánál

Cs. Sebestyén Károly: Utcák, terek, templomok, házak

Cukor Blues

Péter László: Szegedi tudósítások

Juhász Antal: A szegedi táj vonzásában

Győri Szabó Róbert: Kisebbség, autonómia, regionalizmus

Bioételek gabonából

Szárnyas ételek

Forrai Kornélia - Tóth Attila: A szegedi Hősök kapuja

Péter László: Radnóti Miklós

Raffay Ernő - Szabadkőműves béklyóban Ady Endre

Oláh Miklós: Fejezetek a szegedi várbörtön történetéből

Péter László: Szegedi számadás

Tóth Béla

Marschalkó Lajos, Fiala Ferenc: Vádló Bitófák

Tóth Béla: Tudósítások a török kori Szegedről

Péter László: Csongrád megye irodalmi öröksége

Varga András: A régi Szeged

Veress D. Csaba: A szegedi vár.