2026. Szelek hava (Április) 25.-e - Ajsa, Ányos, Márk neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Hírlevéltár

2025-11-24 - Lőrincze Lajos szülinapján…

Lőrincze Lajos szülinapján…

E napon… 

1915 november 24.-én született Szentgálon Lőrincze Lajos

A névtudomány, a nyelvjáráskutatás, a mai magyar nyelv és a nyelvművelés volt az élete.
Társszerzője volt a Nyelvművelő kézikönyvnek és A magyar nyelvjárások atlasza-‘nak.

Lőrincze Lajos fortepan 147196.jpg
Lőrincze Lajos magyar nyelvész, egyetemi tanár

1952-ben Kodály Zoltán biztatására indította meg a Magyar Rádió Édes anyanyelvünk című nyelvművelő műsorát, majd 1979-től a műsor szerkesztőbizottságának elnöke lett. Műsorában a magyar nyelv egy-egy kérdésével foglalkozott, ízesen szép beszédét
a közönség jóformán minden rétege hallgatta…

A Nyelvtudományi Társaság alelnöke volt 1953-tól, ezen belül a magyar szakosztály elnöke. 1954-től a Magyar Nyelvőr felelős szerkesztője lett;
az MTA lapja különszámmal emlékezett meg róla, születésének 90. évfordulója alkalmából. Széles körben ismertté tette nevét a Magyar Televízióban készített nyelvművelő műsora. Nevéhez fűződik a Magyar Televízió első telefonos műsora, a Tessék kérdezni – a nyelvész válaszol címmel, műsorvezetője volt ennek az adásnak.

Szerkesztője volt a Magyar Nyelvőr mellett az Édes Anyanyelvünk, a Nyelvünk és kultúránk folyóiratoknak is.
Részt vett A magyar nyelvjárások atlasza (1968–1977) gyűjtőmunkálataiban, amelynek összefoglalását 
A magyar nyelvatlasz anyaggyűjtésének módszere kötetben adta közre.

A Lőrincze Lajos név a 80-as évekre fogalommá lett !

Sokoldalú munkásságának középpontjában az emberközpontú nyelvművelés állt, amelyről legrészletesebben az ugyanezen a címen megjelent kötetében írt…

„Nyelvművelésünk mostani szemléletét én emberközpontúnak szoktam nevezni, a régebbi nyelvközpontúval szemben. Emberközpontú – két szempontból is. Először: a nyelvi jelenségeket a nyelvet beszélő ember, a társadalom érdeke, célja szempontjából nézzük; a társadalmi hasznosság, felhasználhatóság dönt a helyes és helytelen, a jó és rossz kérdésében (…) Másodszor: a nyelvművelés tárgya nemcsak, sőt manapság főként nem a nyelv, hanem az ember. Legalábbis így kellene lenni.”

Budapesten húnyt el, 1993 október 11.-én.

Szülőfalujában Szentgálon, emlékház, emléktábla, dombormű őrzi emlékezetét.
A falu iskoláját is híres szülöttéről nevezték el…

Jellegzetes hanglejtése miatt már életében számos móka tárgya, céltáblája is lett…

Lőrincze Lajos szülinapján < Nyisson ide !

Akit azonban inkább a Külföld Nagyjai érdekelnek annak ajánlom :

Carlo Collodi szülinapján





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Gabonakonyha

Péter László: 14 írás József Attiláról

Péter László: Szegedi tudósítások

Móra Ferenc: Írások Csókáról

Tóth Béla: Szeged vidámítása I-II.

Churchill, Hitler és a szükségtelen háború

Az Adriától Amerikáig

Péter László: Mindenkor csak feléd nézek, Szeged

Hiper- és hipoaktivitás, figyelemzavar

Péter László: József Attila Szegeden

Mangalica

Monostori László: Szeged könyvkereskedése és könyvterjesztése 1835-1998

Lengyel András: „Közkatonái a tollnak...”

Péter László: A város cselédje

Bátyai Gitta: Úszóházak a Tiszán

Az élő Árpádok

Tóth Béla: Teremtő Joó Istvánék emlékező könyve

Tápai Antal : Életutam

Aki Európából (is) látta Magyarországot...

Szárnyas ételek