2026. Szelek hava (Április) 25.-e - Ajsa, Ányos, Márk neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Hírlevéltár

2025-12-01 - KÉT PESTIS EGY NAPON! – CSONKA MAGYAR TÜNETEKKEL…

KÉT PESTIS EGY NAPON! – CSONKA MAGYAR TÜNETEKKEL…

Két pestis egy napon!
Erdély oláj kézen – az AIDS világnapján…

Talán nem csak a sors „fintora”, hogy az oláj pestis napja lett az AIDS világnapja is… Erdélyt kifosztó keleti szomszédaink persze nemzeti ünepként dajdajoznak… No persze méltó kritika ez ránk is: Gyáva népnek nincs hazája !

Korunk pestisének az igen nagy valószínűséggel mesterséges AIDS-nek is az ünnepe ez a nap. Így… Akár harmadik pestisként ünnepelhetjük ma már e napon az új mesterséges vírust, a kis kovidot is !!!

Erdély megszállása napján… legalább érdemes rápillantani ellopott országrészünkre :

A máig oláj (rumuny) megszállás alatt álló Erdély :
sárga színnel a történelmi Erdély, azaz Belső-Erdély
barnással pedig a Partium és a Temesköz (a Bánság keleti része)
…kékkel pedig Oláhország („Ó-Románia”), Moldva és Havasalföld uniója
a szintén oláh megszállás alatt álló bolgár-török-tatár Dobrudzsával…
Oláhország orzott-szerzett tengeri kapujával…

De valójában minek is az „ünnepe” ez a nap ? – Bizony, Trianon napjához hasonlatos „ünnepünk” ez nekünk…
1918. DECEMBER 1. – GYULAFEHÉRVÁR – oláh nemzeti ünnep

Ezen a bizonyos napon, 1918-as évet datálva, Gyulafehérváron tartották a románok a nagygyűlésüket,
melyen a gyűlés 1228 delegátusa elfogadta Erdély egyesülését a Román Királysággal. 

ERDÉLYBEN – e nap verse – Erdély megszállása napján

Érdemes elgondolkodni rajta, hogyan intett Petőfink Erdély költeménye már 72 esztendővel az oláh országrablás, Erdély alamuszi megszállása előtt…

Talán érdemes már a legelején egy kicsit a fogalmakon is elidőznünk, mi több helyretenni azokat !!!
Szinte már mi magunk sem ismerjük saját szavaink jelentését.
valah – az „oláh” középkori, vagyis eredeti Európa-szerte ismert neve.
oláh – (kunokat követő) keleti szomszédunk népneve magyarul.
oláj – magyar „oláh” szavunk szögedies alakja (Ládd : olájalma, stb.)
román – 1.) római elemeket idéző építészeti stílus (ilyen pl. A Jáki, Lébényi, meg a Zsámbéki Templomunk)
2.) tudatos és módszeres történelemhamisítással az „oláh” népnév új váltószava (szinonímája); magyar rész(ünk)ről gerinctelen túludvariaskodással az „oláh” népnév „hivatalosan” gyáva magyar változata.

Román stílusú az a magyar templom – Romanesque Churches in Hungary (a gyöngélkedők kedvéért) – Ják, Lébény és Zsámbék „román” temploma.

A jáki templom, a legismertebb román stílusú épület Magyarországon
A Jáki román (tehát magyar) temlom (Thaler Tamas, 2014)

A Haza teljességének helyreállítása érdekében a föladatunk persze nem az utobbi évszázadban bevett „magyaros” síránkozás lenne,
hanem a tanulságok levonása és a sikeres Magyar Kiút kijelölése.

Hányan tudják ma kitől is származik e sommás mondás ?
„Erdélyt nem a román katonák nyerték meg, hanem a magyar ANYÁK veszítették el.” 

Márton Áron püspök úr (nem eleget idézett) mondása, hogy: 
„Nem a politikusok és nem a katonák nyerték meg Erdélyt, hanem megnyerték a román anyák, akik szültek 

A megoldás, az orvosság sebeinkre: Népesedés ! Ilyen egyszerű. 

KÉT PESTIS EGY NAPON! – CSONKA MAGYAR TÜNETEKKEL < Nyisson ide !

Aki pedig azon morfondírozna ma, hogy vállaljon e gyermeket, annak ajánlom ma :

Maserati példáját !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Gyilkos vagy humánus gazdaság

Péter László: Szegedi seregszámla

Kovács Teréz: Szegedi képes szakácskönyv

Bogár László - Magyarország és a globalizáció

Tóth Béla: Szeged vidámítása I-II.

Péter László: Bécsi hármaskönyv

A hű folyó

Wolf Schenke - A sárgák háborúja

Tóth Béla: Teremtő Joó Istvánék emlékező könyve

Dr. Darázs Sándor: A Szegedi Konzervgyár története

A magyar szürkemarha

Péter László: 14 írás József Attiláról

Forrai Kornélia - Tóth Attila: A szegedi Hősök kapuja

Lengyel András: A „másik” Móra

Péter László: József Attila Szegeden

Szeged útikönyv – 10 séta a városban

Szeged (magyar)

Bogár László: Ideg-rendszer váltás

Bogár László - Lefelé a létezés lejtőin

Monostori László: Nándorfehérvár emlékezete, 1456-2006