2025-12-17 - Czuczor Gergely – A Magyar Nyelv Szótára

Czuczor Gergely – A Magyar Nyelv Szótára 

ÁLOM (DECEMBER) HAVA 17.-ÉN SZÜLETETT

1800-ban e napon. Álom (december) hava 17.-én született a Fölvidéken (ma szlovák megszállás alatt álló) Andódon Czuczor István,
későbbi bencés rendi nevén Czuczor Gergely magyar költő, nyelvész, bencés tanár, az MTA tagja. Írói álnevén Ete. († 1866)

Czuczor Gergely tudós alkata nem járt egyedül, hiszen a forgonya (dynamo) föltalálója, Jedlik Ányos természettudós is az unokatestvére volt.

Költőként a népdal formakészletének egyik legfontosabb terjesztőjeként, hazafias versek szerzőjeként ismert. Magas színvonalra fejlesztette a nemzeti eposz és a ballada műfajokat. Nyelvészként hatkötetes főműve A magyar nyelv szótára (1862–1874), amelyet „(a) Czuczor–Fogarasi” néven emlegetnek, mert Czuczor Gergely halála után Fogarasi János fejezte be. Czuczor életében négy kötet jelent meg. Százhetvenezer szócikkével híresülve
majd száz évig nem akadt párja.

Czuczor Gergely sok verse – Móser Zoltán kutatása alapján 84 költeménye – vált népdallá.
Ezzel elmondható, hogy Czuczor Gergely háromszor annyira népdalosodott, mint Petőfi Sándor.

Ajánlott olvasmány: A magyar nyelv szótára (1862-1874), amelyet „a Czuczor-Fogarasi” néven emlegetnek, minthogy Czuczor Gergely halála után 
Fogarasi János fejezte azt be.

A magyar nyelv szótára, népszerű(bb) nevén „a Czuczor–Fogarasi” 1862 és 1874 között megjelent hatkötetes magyar szótár.
Az első tudományos igényű (eggynyelvű) magyar értelmező szótár.
A nagyhatású, hosszan használt mű, Czuczor Gergely bencés papköltő és Fogarasi János jogtudós és nyelvész rendkívüli értékű munkája.

Elkészítésére Czuczor, aki 1836-ban lett a Magyar Tudományos Akadémia nyelvtudományi osztályán rendes tag, Fogarasival az Akadémiától kapott megbízást nevezett intézmény 1844. december 16-ai közgyűlésén. Maga Széchenyi István kereste fel a pannonhalmi főapátot,
hogy Czuczor a munkához megkapja elöljárója hozzájárulását. Czuczor ezután költözött Pestre, 1845-ben.

A szerkesztők a magyar irodalmi alkotásokból, a köznyelvből gyűjtöttek, tulajdonneveket és a nyelvújítás során keletkezett szavakat, az elavultnak tekintett, illetve nyelvjárási szavakat is felhasználták. Bár a megbízás értelmező szótárról szólt, munkájuk kiterjedt a szótörténeti elemzésre is.

Czuczor az 1848-49-es szabadságharc leverését követően börtönbe került, de a munkáját ott is folytatta. Hatévre ítélték,
de az Akadémia kérelmére 1851-ben kegyelmet kapott. Ezután 1866-ban bekövetkezett haláláig már szinte csak a nyelvtudománnyal foglalkozott.

1845-től Czuczor és Fogarasi együtt dolgozott a szótáron, Czuczor halála után Fogarasi egyedül irányította az anyaggyűjtést.

Czuczor Gergely – A Magyar Nyelv Szótára < Nyisson ide ! 

Akinek pedig a költészet ad ma meleget, annak ajánlom szülinaposunkat, ím :

Tápai lagzi !

Brummog a bőgő, jaj, be furcsa hang,
Beléjekondul a repedt harang,
Kutyák vonítanak a Holdra fel,
A túlsó parton varjúraj felel.

Brummog a bőgő, asszony lett a lány,
Az élet itt nem móka s nem talány,
A bort megisszák, asszonyt megverik
És izzadnak reggeltől estelig.

De télen, télen a világ megáll
És végtelen nagy esték csöndje vár,
Az ember medve : alszik és morog.
Benn emberek és künn komondorok.

Brummog a bőgő, elhervad a Hold,
Fenékig issza a vőfély a bort,
Már szürkül lassan a ködös határ,
És a határban a Halál kaszál …

Íródásának kelte ismeretlen, de bizonyos, hogy először a Magyarság 1923 december 25.-ei számában jelent meg.
Valószínűleg azonban jóval korábban íródott… Talán a Tápai lagzi cikkével eggyidőben.

Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!