2026. Föld hava (Szeptember) 20.-a - Friderika neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Hírlevéltár

2025-12-20 - Dugonics - Ébredj magyar !

Dugonics - Ébredj magyar !

A jó öreg nyájas tekintetével
Ma nyugtalan néz el Szőreg felett,
Örök magyar virrasztó, józan, éber,
Ma fázva látja e magyar telet !

Szivéhez még erősebb illetéssel
Szorítja most Etelkát Dugonics,
Ez az a könyv, melytől ujjongva éledt
A tetszhalott magyarság akkor is !

Ébredj magyar : e néma érc dalolja,
Mozdulj, te föld, mert a magyar bokorra
Fészket ma vércse, ölyv és kánya rak.

Ha nem volt jó az ágyú és a puska,
A honi nyelv zenéje égbe zugja,
Hogy szent jogunk van itt a nap alatt !

Juhász Gyula

E költemény a Tűz 1918 december 21.-ei számában jelent meg először. Azután csak 1963-ban, Juhász Gyula Összes Versei kritikai kiadásában.

Gyalunk Magyarország méltatlan megszállását, Erdély oláh kifosztását, a Délvidék rác megszállását az aljas összeesküvést és a kár(ty)olyi féle hazaárulást sérelmezi soraiban… Az első magyar regény íróját idézi meg népe védelmére…

Mért hallgatnak a szépirodalmi hercegek, mért nem sírják, üvöltik, mennydörgik, orgonálják világgá a nagy Bolyai, a szent Kazinczy, az isteni Vörösmarty, a világforradalmi Petőfi és Széchenyi, Kossuth népének, földjének panaszát, amelynél jogosultabb és keservesebb nem volt még, mióta e földön élünk és vérzünk hiába, hiába !

Juhász Gyula – Tűz, 1918 december 21.

Dugonics András…

Dugonics András királyi oktató

Dugonics András Szeged szülötte, a szegedi városi kapitány fia,
1788-tól a Budai Egyetem első rektora.

Piarista szerzetesként lett író és egyetemi tanár. Az első magyar regényt is Ő írta:

Dugonics a nyelvújító mozgalom gyökeres (radikális) alakja volt, aki a végletekig kerülte az idegen – a nem magyar – szavak használatát.
Közmondásos, hogy az egyetlen „somma” (összeg) szón kívül művében nincs idegen kifejezés.
Ezt az irányzatot tudálékos deáksággal ma is „purista”-ként emlegetik. Ennek illendőbb magyar megfelelője a „tisztász”,
vagy pontosabban „nyelvtisztász” (Sz.) lehetne…

Érdemes elgondolkodnunk rajta, mivel is adózhatnánk emlékének ma ?

Talán éppen e költeményének átélésével meg szavalatával ...

Dugonics - Ébredj magyar !

 





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Szilágyi György: Tápé, a szegedi városrész

Az élő Árpádok

Bogár László - Magyarország és a globalizáció

Tóth Béla: Elhantolt hegedűk

Hiper- és hipoaktivitás, figyelemzavar

Szárnyas ételek

Bátyai Gitta: Úszóházak a Tiszán

Globalizációs végjáték

Péter László: 14 írás József Attiláról

Globális uralmi rend

Pálfi Sándor - Tóth Béla: Szegedi hajók a Tiszán, Dunán, Dráván, Száván

Az Adriától Amerikáig

Földbeszántott keserűség avagy az utolsó barázda

Bogár László - Lefelé a létezés lejtőin

Monostori László: Szeged könyvkereskedése és könyvterjesztése 1835-1998

Péter László: Kálmány Lajos

Tóth Béla: Tudósítások a török kori Szegedről

Kilófaló finomságok

Churchill, Hitler és a szükségtelen háború

Bogár László: Ideg-rendszer váltás