2026. Szelek hava (Április) 25.-e - Ajsa, Ányos, Márk neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Hírlevéltár

2025-12-23 - Magyar karácsony legendája – 1920

Magyar karácsony legendája – 1920

Először Trianon Karácsonyán jelent meg, a Szeged lap 1920 december 25.-ei számában. 

Magyar karácsony legendája

Mikor a szenteste kapuját kitárja,
Indul a ködben a betlehemi árva,

Akit kitagadtak, akit megtagadtak,
Mikor földünkre a poklok leszakadtak.

Megindul a ködben, elindul az estben,
Mellette az angyal aranyszárnya lebben.
Száll, suhan a gyermek, gyémánt csillagokra,
Gyémánt csillagokról földi, bús ormokra.

Odaszáll először, hol az éj sötétebb,
Feketébb a gond, és hol a nyomor mélyebb,
Hol a tájnak minden kincsét elorozták,
Gyászos ormaidra, szegény Magyarország !

És megáll a Tátrán, melynek örökzöldje
Valaha elindult boldogan a völgybe,
Ment, mendegélt vígan az erdő, fenyves,
Karácsonyi dísznek magyar gyerekekhez.

Áll a Gyermek ott fönn, nagyon fáj a lelke,
Visszagondol régi, szelíd Betlehemre,
Betlehem után a komor Golgotára,
Nagypéntek után, a víg föltámadásra…

S a legszebb fenyőt, mely örökzölden ott áll,
Kezébe ragadja, s gyémánt csillagoknál
Gyújtja gyertyáit meg, mint valaha régen
Csodaszarvas arany lángját a regében.

És a szent, örök fát emelve magasra,
Pozsony, Kassa, Várad fölött lobogtatja,
Kolozsvár, Arad és Szabadka világol
Betlehemi fényben a karácsonyfától.

Vándorok a földön, pásztorok e tájon,
Ámulnak az égi csodaragyogáson,
Virrasztók, vigyázók ajkán zeng az ének:
Dicsőség magyarok örök İstenének !

Angyalok, mártírok, hitvallók felelnek:
Békesség e földön magyar embereknek !

Juhász Gyula, 1920

A MEK-ben, azaz a(z Országos Széchenyi Könyvtár) Magyar Elektronikus Könyvtár(á)ban máig sincsen benne.
A kommunizmus, majd a szocializmus honvesztő évtizedei alatt hazaáruló vörös vezéreinknek fontosabb volt,
elveszett városaink – Pozsony, Kassa, Várad, Kolozsvár, Arad és Szabadka – feledése (sőt, föl sem emlegetése!),
a szomszédos soviniszta tolvajnépek meg nem sértése, mint megtizedelt, majd meggyötört,
Nemzeti Holokausztunkban kisemmizett saját magyar véreink elemi védelme.

Bozó Gyula, szögedi rajzoló köszönti Karácsonykor tépett népünket
az Erdélyt puttonyában hazahozó angyalkával…

Magyar karácsony legendája– 1920, Trianon Karácsonyán

Három évvel ezután közölte a megcsonkított szomszédos vármegyeszékhelyen a Makói Reggeli Újság 1923 december 25.-ei száma is.
E vers hangvételét, így utóbb a sorsát is a trianoni tragédia határozta meg. Rendíthetetlen hitű hazafıasságáért
– elrabolt magyar városaink fölemlegetéséért – csaknem egy fél évszázadon át minden „Juhász Gyula összes versei” kötetből is kirekesztették.


Ezt a szép legendát minden magyar gyermek büszkén szavalja Magyar Karácsonykor…
Tegyünk hát érte, hogy így legyen !!! (Ehhez persze szüleiknek is tudni érdemes…)

Magyar karácsony legendája < Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Polner Zoltán: Csillagok tornácán

Domonkos László: Nagyenyedi ördögszekér

Tóth Béla: Tudósítások a török kori Szegedről

Írások a Nagyárvízról

Szeged útikönyv – 10 séta a városban

Churchill, Hitler és a szükségtelen háború

Tóth Béla: Teremtő Joó Istvánék emlékező könyve

Sz. Lukács Imre: Tábor a pusztán; A halál színpadán

Magyarország, a vonakodó csatlós

Bogár László : Bokros újratöltve

Tóth Béla

Manipulált mértéktelenség

Juhételek

Gyökerek és fények

Szárnyas ételek

Lányi András: Az ember fáj a földnek (Utak az ökofilozófiához)

Juhász Antal: Parasztok, pásztorok, kézművesek

Monostori László: Nándorfehérvár emlékezete, 1456-2006

Marschalkó Lajos, Fiala Ferenc: Vádló Bitófák

Péter László: Szegedi seregszámla