2026. Szelek hava (Április) 25.-e - Ajsa, Ányos, Márk neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Hírlevéltár

2026-01-01 - Simonyi Zsigmond – a gyarló Hungarus – a Magyar Nyelvőr szerkesztője

Simonyi Zsigmond – a Magyar Nyelvőr szerkesztője

Förgeteg (január) hava 1.-jén…

E napon született Steiner Zsigmond a későbbi Simonyi Zsigmond Veszprémben, 1853 január 1.-jén.
A nyelvtudós, egyetemi tanár, eszperantista a Magyar Tudományos Akadémia tagja volt. 

Simonyi Zsigmond (1853-1919) magyar nyelvtudós, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja

Steiner Simon kereskedő és Menzel Netti fiaként Veszprémben zsidónak született. Budapesten, Lipcsében, Berlinben, majd Párizsban folytatott egyetemi tanulmányokat. Hazatérve, hungarusszá érve 1877-ben Budapesten tanár, majd 1889-től a Magyar Nyelvtudományi Társaság tanára.
Sajnos a Vörös Terror idején antimagyar arcát is megmutatta. Így a Vörös Terror (kirekesztő komcsi virágnyelven Tanácsköztársaság) után
magyargyűlölő politikai körökkel folytatott kapcsolata és hazafiatlansága miatt mellőzték. Ez pedig őt lelkileg teljesen összeroppantotta.
Mi magyarok – mint befogadók, nem bánjuk, hanem érdemeiért – hungarusz voltáért őszintén szeretjük benne mindazt, ami szerethető…

Simonyi Zsigmond 1895-től a Magyar Nyelvőr szerkesztője.

A legelső Magyar Nyelvőr, 1872-ben

„Akarjuk […] a helyesség visszaállítását ;
a hol az idegen nyelvekkel való érintkezés korcs kifejezéseket termesztett , a tisztaság elémozdítását […]”

Simonyi Zsigmond – a gyarló Hungarus – a Magyar Nyelvőr szerkesztője < Nyisson ide !

Aki pedig ma költészetre szomjazik, annak a koccintáshoz itt van :

Arany János – Alkalmi vers – Újesztendőre < Nyisson ide!

ALKALMI VERS

Az uj évet (ócska tárgy!)
Kell megénekelnem,
Hálálkodva, ahogy illik,
Poharat emelnem.
Mit van mit kivánni még
Ily áldott időben? –
Adjon Isten, ami nincs,
Ez uj esztendőben.

Olcsó legyen a kenyér,
A gabona áros;
Jól fizesse a tinót
S nyerjen a mészáros,
Mérje pedig szöszön-boron,
Font kijárja bőven.
Adjon Isten, ami nincs,
Ez uj esztendőben.

Arany Jánosunk köszönt bennünket másfél évszázad távolából is élőn és időszerűen…

Barabás Miklós : Arany János (1848)





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Domonkos László: Nagyenyedi ördögszekér

Bálint Sándor - A szegedi paprika

Juhász Antal: Parasztok, pásztorok, kézművesek

Bogár László - Magyarország és a globalizáció

Tápai Antal : Életutam

Oláh Miklós: A Csillagépület

Globális uralmi rend

Földbeszántott keserűség avagy az utolsó barázda

Ozsváth Gábor Dániel - Ozsváthné Csegezi Mónika: Szeged város főmérnökeinek és Mérnöki Hivatalának krónikája

Oláh Miklós: Fejezetek a szegedi várbörtön történetéből

Péter László: Szegedi seregszámla

10 nap az Iszlám Államban

Bogár László - A rendszerváltás bukása

Veress D. Csaba: A szegedi vár.

Takács Tibor: Huszárok a hadak útján

Kovács Teréz: Szegedi képes szakácskönyv

Juhételek

Aki Európából (is) látta Magyarországot...

Szeged útikönyv – 10 séta a városban

Juhász Antal: A szegedi táj vonzásában