2026. Szelek hava (Április) 29.-e - Péter, Katalin neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Hírlevéltár

2026-01-15 - A Magyar Nyelvőr szülinapján

A Magyar Nyelvőr szülinapján

Az a mennyei kegy adatott, hogy éppen a Magyar Nyelvőr szülinapján születtem magam is… néhány évvel későbben…
Így a saját szülinapomon 150 évre rá az is megadatott, hogy a Magyar Nyelvőrt dicsőíthessem méltán, érdemei szerint…

A Kossuth Rádió 2022. jan 24.-ei műsorában köszöntöttem Nagy Elődömet :

Kossuth Rádió 2022. jan 25.-ei műsorában:

1872-ben Förgeteg (január) hava 15.-én a magyar nyelvművelés megteremtője Szarvas Gábor megalapította
Pesten a Magyar Nyelvőr című nyelvművelő folyóiratot.

Szarvas Gábor (1832-1895) a Magyar Nyelvőr alapítója

Magyar Nyelvőr 1872 január 15.-én alapított magyar nyelvművelő folyóirat. Negyedévenként jelenik meg.

A legelső Magyar Nyelvőr

„Akarjuk […] a helyesség visszaállítását ; a hol az idegen nyelvekkel való érintkezés korcs kifejezéseket termesztett ,
a tisztaság elémozdítását […]”

A nyelvművelés, a helyesírás, a népnyelv, a nyelvjárások megismertetése területén mind a mai napig évülhetetlen érdemeket szerzett.
Számos magyar nyelvtani törvényt tisztáztak e folyóirat lapjain, az írói nyelv és a stílus kérdéseivel is foglalkoztak.
A folyóirat kezdetén az 1870-es évek elején teljesen az orthologusok kerekedtek fölül,
akik a Kazinczy-féle nyelvújítást is fölöslegesnek tartották és teljesen a népnyelvhez akartak visszatérni…

A Magyar Nyelvőr szülinapján < Nyisson ide !

Aki pedig inkább neves Hazánk-Fiára koccintana ma egy boma-jó ürüggyel, annak ajánlom 

Teller Ede szülinapját !

1908-ban ezen a napon született Teller Ede, magyar származású amerikai atomfizikus,
sok más találmánya mellett „a Nap-bomba atyja” (Sz.).

Teller Ede azt vallotta, hogy tudományos sikereit annak köszönheti, hogy a magyar nyelv az anyanyelve,
máskülönben „csak középszintű középiskolai tanár” lett volna belőle.

A folyton folyvást nagyotmondó kisorosz meg lassan őrlő nagyorosz Etelközi Tusájában érdemes elgondolkoznunk a nukleáris fenyegetésekről,
no meg a háborús bűnösök valódi esélyeiről !!!

Alig több mint 70 éve (1952 Enyészet hava 1.-jén) robbantották föl az első napbombát, vagy tudományoskodóbb nevén a hüdrogénbombát.
A hatóereje túlszárnyalta föltalálója számításait is…

A Castle Bravo (amerikai) kísérleti robbantás gombafelhője (15 megatonna) a Bikini atollon (1954. március 1.-jén)

Hetven esztendeje, 1952 Enyészet (november) hava 1.-jén robbantotta föl az Egyesült Államok a Csendes-óceánon,
a Marshall-szigeteken az első hüdrogénbombát…
Új hajrá kezdődött a nukleáris fegyverkezési versenyben.

Teller Ede szülinapján < Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Ozsváth Gábor Dániel - Ozsváthné Csegezi Mónika: Szeged város főmérnökeinek és Mérnöki Hivatalának krónikája

Szárnyas ételek

Tóth Béla: Elhantolt hegedűk

Írások a Nagyárvízról

Bogár László: Ideg-rendszer váltás

Jozef Tiso és a szlovákiai holokauszt

Péter László: Néprajz, népműveltség

Lányi András: Az ember fáj a földnek (Utak az ökofilozófiához)

Magyar példa beszédek és jeles mondások

Móra Ferenc: Írások Csókáról

Dankó Pista

Tóth Béla: Szeged vidámítása I-II.

Cs. Sebestyén Károly: Utcák, terek, templomok, házak

A leves hazudik

Dr. Darázs Sándor: A Szegedi Konzervgyár története

Juhász Antal: Parasztok, pásztorok, kézművesek

Varga András: A régi Szeged

Tóth Béla: Kutyák, birkák, szamarak

Takács Tibor: Huszárok a hadak útján

Forrai Kornélia - Tóth Attila: A szegedi Hősök kapuja