2026. Szelek hava (Április) 25.-e - Ajsa, Ányos, Márk neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Hírlevéltár

2026-01-26 - Szókratész

Szókratész - 120 esztendeje

E zűrzajos napokban érdemes idézni Gyalunk költeményét :

Szókratész

A „Görög Szonettek”-ből

Az apja szobrász volt. Márványtömegből
Héroszt és İstent formált könnyű kézzel,
Héroszt, ki İsten-tetteket merészel,
İstent, ki emberként leszáll a mennyből.

Az apja szobrász volt. Ő maga gyönge,
Az orra tömpe és a karja lankadt,
Iromba kőn ő nem vesz diadalmat,
Márvány helyett tán suta karja törne !

De a szemében, ó de a szívében
Az apja lángja ég szilajan, épen
S a lelke lendül, bár lehull a karja,

A Héroszt s İstent nem kőből faragja,
De lelkekből. Dús igéjére lész
Kő helyett : Platón s Arisztotelész.

Juhász Gyula, 1906

Íródásának (napra) pontos ideje ismeretlen, csak a mögjelenése bizonyos…

Juhász Gyula és a nők– Vates

Szókratész – Először a Magyarország 1923 Aranyasszony (augusztus) hava 26.-ai számában jelent meg. Alatta keltezés : ( Szeged, 1923 augusztus ). Vélhető azonban, hogy 1906 tele az eredeti kelte…

Egy fényes tengely rajzolható ki tanítványok sorában, azaz a tanítványok sorrendjében a hellén bölcseletben, amely a helléniszmosz – téves latinkodással „hellénizmus”, azaz a(z ó)görögség – alapvetését adta. Ez a három fényes elme : Szókratész (Σωκρᾰ́της), majd a tanítványa Pltón  (Πλάτων), majd az Ő tanítványa Arisztotelész (Ἀριστοτέλης).

Jacques-Louis David : La mort de Socrate (1787) olaj vásznon

Szókratész (Σωκρᾰ́της), aki nem írt le semmit a tanításaiból, így nem ismerhetjük Őt a saját írásaiból. Leginkább a tanítványai – Platón meg Xenophón – lejegyzései által ismerhetjük a gondolatait és a tanítását, a folyton kérdésekkel gondolat-(rá)vezetését. Érdekes a párhuzam a csaknem félezer év múltán megjelenő Jézüs alakjával, aki szintén nem hagyott hátra írott műv(ek)et, ellenben rajongó tanítványai leírásaiból ismerjük minden mozzanatát…

A hellén-hitű vılágban közismert – méregkelyhét kiıvó – Szókratész (Σωκράτης) hasonlata – „kiissza egymagán a szörnyű serleget” – fölbukkan már Pilátus költeményében is (1905). A Krisztus előtt csaknem félezer évvel élt, majd hitéért halt – a „pogány” (görög) İsteneket (meg)tagadó – görög bölcs, Szókratész is csak élőszóval tanított, īrott műveket nem hagyott hátra, és tanītásait is tanítványain keresztül ismer(het)jük, miként Jézüséit is. A megtagad(hat)atlan Hitért tudatosan és önként vállalt halál közössége okán is áll(íth)atja klasszikus párhuzamba Őket Juhász Gyula.

Szókratész





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Dr. Darázs Sándor: A Szegedi Konzervgyár története

Lakomakönyv

Jozef Tiso és a szlovákiai holokauszt

A leves hazudik

Szeged útikönyv – 10 séta a városban

Magyarország felszámolása

Sz. Lukács Imre: Magyar gulág

A Hévízi-tó kálváriája egy orvos szemével I.

Aki Európából (is) látta Magyarországot...

Takács Tibor: Szülővárosom, szép Szeged

Oláh Miklós: Fejezetek a szegedi várbörtön történetéből

Ozsváth Gábor Dániel - Ozsváthné Csegezi Mónika: Szeged város főmérnökeinek és Mérnöki Hivatalának krónikája

Kanyó Ferenc: Világháborúk szegedi hősi halottai

Kilófaló lakomák

Bogár László : Örvényben

Tóth Béla: Tudósítások a török kori Szegedről

Lengyel András: A „másik” Móra

Tóth Béla: Kutyák, birkák, szamarak

Globalizációs végjáték

Polner Zoltán: Csillagok tornácán