2026. Szelek hava (Április) 25.-e - Ajsa, Ányos, Márk neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Hírlevéltár

2026-02-02 - Kοσμογονία – Vılágnemzés – Teremtés-rege

Kοσμογονία – Vılágnemzés – Teremtés-rege

A ma közkeletű kifejezés a helléniszmosz avagy a görögösség öröksége.

Kοσμογονία – a Koszmogonia, erazmikus pongyolatinkodással kozmogónia – a vılágegyetem keletkezésével és fejlődésével foglalkozó tudomány.

Kοσμογονία – eredetileg a Teremtés-rege – szó szerint a ‘Vılágnemzés‘, más értelmezésben meg ‘Rendteremtés‘.
Való igaz, hogy a Zűrvılág (Sz.), avagy a Khaosz ellentettje a Rend.

James Tissot – The Creation (c. 1896–1902) – A Teremtés

Távolról… Tissot teremtés-képén egy Vılágaszóló Nagy Mosoly hatja át a Mindenséget… (Sz.)

A legrégebbi ismert Teremtéstörténet természetesen a szumer regék köre.
Ez a hatalmas, ékes agyag-örökség a ma oly közismert teremtéstörténeteket legalább ezer évvel előzi.
Így minden erről értekező szerzőnek tisztes történelmi sorrendben először ez(eke)t illik említenie…

A Szumer Teremtéstörténet nemzetközi angol nevén Eridu Genesis beszámol az ember İstenek általi teremtéséről,
a legősibb (szumer) városok keletkezéséről meg a Vízözönről is…

Szumer Teremtésrege – szumer ékiratban

Eridu teremtés-története három töredékből ismert. Az első a szumer Nippur városában talált agyagtábla, amelyet Pennsylvania Egyetem 1893-as kutatóútján találtak. Szumer nyelven íródott Kr.e. 1600 táján. A második töredék Ur városából származik szumer nyelven ugyanekorból. A harmadik kétnyelvű szumer-akkád töredék Asurbanipal Könyvtárából Kr-e. 600 tájáról. 2018-ban egy új töredéket közöltek Eridu teremtés-történetéből. Ha a fasiszlám nem pusztított el minden a Szumer Őshazában talán megtalálhatjuk a még hiányzó elemeket is.

A Kr.e. 2500-ból származó szumer teremtés-rege a Nippur-henger – Samuel Noah Kramer szerint The Nippur Cylinder (Catalogue of the Babylonian Section (CBS) number 8383. ) – hagyatéka, amely az első közlője révén Barton Cylinder néven is ösmeretes, ma a Philadelphiai Pennsylvania Egyetemen kutatható (University of Pennsylvania Museum of Archaeology and Anthropology).

Ezek folytatása a Vízözön-történet, amely a héber-hamisítás előtt Gilgames-eposzként volt ösmeretes…

Új-Asszür agyagtábla. Gilgames-rege, 11. tábla – Az Ár története akkádul
Asurbanipal könyvtárából, az i.e. 7. századból

Gilgames regéje évezredeken át eltemetve rejtezett Ur városának romjai között. Csak a 20 században, annak is inkább a második felében lett nyilvánvalóvá, hogy ez a legősibb és talán legeredetibb Vízözön-rege.
Addig a legnépesebb vılágvallás, a kereszténység teremtés-regéjének Noé történetében volt közismert egy évezredekkel későbbi és szinte bizonyosan innen merített másodlagos-többedleges rege-változat.
Ahogyan minden szájhagyomány, a regéktől a népmesékig lassan változik, de akár a fölismerhetetlenségig is átalakulhat ezer évek alatt. Így lehetett Gilgames Noévá. Így alakulhatott a Bábéli művelődés évtizedeiben héber-nézetben a „Babiloni fogság” idején a szumer Gilgames regéje a zsidó Noé történetévé.
Ahogyan korábban is hirdettem, a Gilgames-fordító Andrew R. George közlése (2003) igazolta, hogy a Noé-történet Gilgames-eredete kétségtelen.

A tanulságos „fogság” alatt a zsıdók elsajátították a kifınomultabb bábéli – eredeti, tisztes szumer nevén Ka-Dingir-Ra-béli – szokásokat; így tanulták el, örökölték meg hitükhöz – az Ószövetséghöz, azaz az Ő szövetségükhöz – a sokkal ősibb Szumer-föld azaz Meszopotamia ősi hitregéit is a maguk képére alakítottan. No persze ennél még bonyolultabb a teljes kép. Az Énokh Könyve‘hez kapcsolódó apokrüpha, az Óriások Könyve‘nek Qumránban talált változata név szerint is említi Gilgamest meg Humbaba‘t…

XXIII. János pápa – a „Jó pápa”, taljánul „il Papa buono” avagy Il Saggiatore – sommásan hirdette az 1962-es II. Vatikáni zsinat-nyıtó beszédében :

„[…] hamis, ókori nívón mozgunk ma is, amikor a pozitív tudományok, régészet, embertan, földtan, s nem különben a megtalált Szumer Első Biblia (Ur, 1954 Dr. S.N.Kramer: Paralel Biblia, 1956) eredményeit figyelmen kívül hagyjuk, amelyek mindent világosan föltártak és megmagyaráztak. Senki nem érti ezt a maradi és már rég idejemúlt ószövetségi fontoskodást, ami nagyrészt egy összelopkodott és átírt ókori hagyománynak és letűnt – szumer, parthus, káld, babiloni, egyiptomi – népeknek megmásított történelme. Szóval kötve vagyunk valami ósdi judaizmussal; nekünk nem elég a Krisztus, az İsten Fıa …” – Talán ezen tiszta bölcsességek miatt is távozott oly hamar a 20. század legbölcsebb pápája.

A szumer teremtéstörténet földolgozása pedig máig is folyik. A hajdani Szumerország táján immáron két évtizede zajló módszeres fasiszlám pusztítás persze tovább nehezíti a teremtés-regéink eredetének megfejtését…

Tzvi Abusch (2001) és mások azt is fejtegették, milyen hatással volt a Gilgames-eposz az azt még eredetiben ismerő antik szerzőkre.
Homérosz műveiben is fölismerhető a szumer teremtés-regék hatása…

Szumer elsődleges meg másodlagos teremtésregék…
Görögök, latinok meg sémmik csak ezután sorakozhatnak…
Ennek ellenére már a Vılágteremtés elnevezésében is a görög szó-alak él évezredeken át.

A talán arámi eredetiből ógörög majd latin Biblia hajdan héber Ószövetségének szumer párhuzamai kétségtelenek.
A Szumer Ninti Élet-İstennő éppen Enki İsten bordájából teremtetett, hogy meggyógyítsa Őt, miután a tiltott virágból evett.
Az Ádám bordájából teremtett Éva történetének meg a tiltott gyümölcsnek előképe ez a Genészisz Könyvében.

Kοσμογονία – Vılágnemzés – Teremtés-rege < Nyisson ide !





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Csapody Miklós: „Nehéz útra keltem”...

Péter László: A város cselédje

Mangalica

Móra Ferenc: Írások Csókáról

Tóth Béla

Juhász Gyula: Ébredj, magyar!

10 nap az Iszlám Államban

Harmatszedés égi mezőkön

Mr. Trianon

Péter László: Szegedi számadás

Veress D. Csaba: A szegedi vár.

Sz. Lukács Imre: Tábor a pusztán; A halál színpadán

Bogár László - Hálózatok világuralma

Gulyás László : Edvard Bened

Győrfi Károly: Keresztényüldözés a 21. század elején

Péter László: József Attila Szegeden

Globális uralmi rend

Juhász Antal: Parasztok, pásztorok, kézművesek

Tóth Béla: Kutyák, birkák, szamarak

Ozsváth Gábor Dániel - Ozsváthné Csegezi Mónika: Szeged város főmérnökeinek és Mérnöki Hivatalának krónikája