2026-03-13 - A Nemzeti dal ma

A Nemzeti dal ma

A Nemzeti dal – Illyés Gyula szerint – magának a költőnek is egyik legkedveltebb költeménye volt.

Hajdan ez egy olyan költeményünk volt, amelynek tudása nélkül az elemi iskolát elvégezni sem lehetett…
Persze egy emberöltővel ezelőtt heti egy, sőt két emberöltővel ezelőtt minden irodalomórára legalább egy vers megtanulása is természetes is volt. Komolyabb iskolákban meg napi eggy vers volt a norma. Edzeni az emlékezetet így lehet !

Öregapám a „Talpra magyar”-t már négyévesen szavalta ! Ez legrégebbi fényképe 1905-ből.

Azután utódainak is továbbadta…

A Magyarok İstenére is Ő tanított…

Ugyanígy elsőszülött Bendegúz fiam is szavalta e verset mát ötévesen…
De hatévesen a többi gyermekem is mind tudta már.
Hát ugyan mi akadályozna meg bárki mást ?!

Itt az idő ! Ha mi magunk gyermekeinkkel szavaljuk, nekik szépen megtanítjuk, ha évente csak egyszer tiszta szívvel újramondjuk,
mind a hat versszakát… Hát Petőfi szövegében – az eredetiben – magyar erőnk is visszatér !

PETŐFI SÁNDOR : NEMZETI DAL – ELSZAVALJA : SINKOVITS IMRE

Nagy „szerencsénkre” és még nagyobb örömünkre Pefőfi eredeti kézirata fönnmaradt:

Így végre helyreírhatjuk és olvashatjuk évszázados tévedéseinket is !

Petőfi Sándor költeménye… Méltó lehet végre régi nagy hiréhez ! Bizony !
Méltó régi nagy hiréhez … rövid „i”-vel…
Unokái(nk) pedig leborúlhatnak hosszú, méltó „ú”-val:
„Hol sírjaink domborúlnak , Unokáink leborúlnak […] „
Azt pedig, hogy a láncot jelen vagy múlt időben hordjuk-e, könnyen eldönthetjük Petőfi kéziratából. Gyönyörű (görög) deltásan göndörödő „d” áll a rövid „u” előtt, de a „hordtunk” szónál a „d” egy „t”-hez van láncolva, így deltádzó kunkor helyett hegyes meredt fejjel áll… Még ha jobban is hangzana a „hordunk”, azt biztosan tudhatjuk, hogy Petőfi múlt időben írta…

NEMZETI DAL.

Talpra , magyar , hí a haza !
Itt az idő , most vagy soha !
Rabok legyünk vagy szabadok ?
Ez a kérdés , válasszatok ! –
A magyarok istenére
Esküszünk ,
Esküszünk , hogy rabok tovább
Nem leszünk !

Rabok voltunk mostanáig ,
Kárhozottak ősapáink ,
Kik szabadon éltek haltak ,
Szolgaföldben nem nyughatnak .
A magyarok istenére
Esküszünk ,
Esküszünk , hogy rabok tovább
Nem leszünk !

Sehonnai bitang ember ,
Ki most , ha kell , halni nem mer ,
Kinek drágább rongy élete ,
Mint a haza becsülete .
A magyarok istenére
Esküszünk ,
Esküszünk , hogy rabok tovább
Nem leszünk !

Fényesebb a láncznál a kard ,
Jobban ékesíti a kart ,
És mi még is lánczot hordtunk !
Ide veled , régi kardunk !
A magyarok istenére
Esküszünk ,
Esküszünk , hogy rabok tovább
Nem leszünk !

A magyar név megint szép lesz ,
Méltó régi nagy hiréhez ,
Mit rá kentek a századok ,
Lemossuk a gyalázatot !
A magyarok istenére
Esküszünk ,
Esküszünk , hogy rabok tovább
Nem leszünk !

Hol sírjaink domborúlnak ,
Unokáink leborúlnak ,
És áldó imádság mellett
Mondják el szent neveinket .
A magyarok istenére
Esküszünk ,
Esküszünk , hogy rabok tovább
Nem leszünk !

Petőfi Sándor
1848 Kikelet (március) 13.-án,

Petőfi e versét két nappal a forradalom kitörése előtt írta, mely Szikra hatására esett Talpra…
A vers kezdősora a hagyomány szerint Szikra Ferenc hatására alakult…
Amikor Szikra meglátta az eredeti kezdősort – Rajta magyar, … ! – azt mondotta Petőfinek, hogy:
„Barátom, elébb talpra kell állítani a magyart, azután [már indulhat] rajta !”.
Petőfi megfogadta a jó tanácsot…

Petőfi Kikelet (március) 15.-én először Pesten, a Pilvax kávéházban olvasta föl e versét.
A hagyomány szerint később a Nemzeti Múzeum lépcsőjén állva szavalta el az egybegyűlt tömegnek a Nemzeti dalt…

Az eredetileg 19-ére tervezett nemzetgyűlést a bécsi forradalom hírére hozták előre március 15-ére.
„Ezt a napot Petőfi napjának nevezze a magyar nép; mert ezt a napot ő állítá meg az égen, hogy alatta végigküzdhesse a nemzet hosszúra nyúlt harcát szabadsága ellenségeivel” – emlékezett Jókai Mór.

Ma már a gyermekeink tankönyveiben a Nemzeti dalnak is csak csonka részlete található…
A pitty-putty, a zsibbasztó kütyük korában a „túlterhelt” gyerekeknek már „megterhelő” lenne e vers tanulása meg tudása is ? – Ha rájuk hagyjuk, ha a közlustaságra bízzuk, úgy ez csak tovább fajul. A „modern” digitális agymosás a hazaszeretet esküdt ellensége. Ha nem figyelünk rá, gyermekeink mivel is ütik el idejüket a világhállón, úgy a legsötétebb erők kezére hagyjuk veszni őket, melyek elnyelnek minden valós értéket. Így fakul ki lelkünkből lassan a hazaszeretet szép virága is…

Tanára válogatja, hogy megtanít(tat)ja-e, számonkéri-e ?
Egyre fogy a Magyar Tanár ! Egyre több az unott, hazafiatlan „kényszerpedagógus”…
Béremelés ?! Lehet, hogy inkább bércsökkentésért illene ma tüntetniük…
Ha a közoktatás föl is adná az alapokat, hát akkor most már rajtunk múlik !
Mi pedig miért is hagynánk ?!
Itt az idő ! Ha mi magunk gyermekeinkkel szavaljuk, nekik szépen megtanítjuk, ha évente csak egyszer tiszta szívvel újramondjuk, mind a hat versszakát… Hát Petőfi szövegében – az eredetiben – magyar erőnk is visszatér !

Az Ünnep alkalmából újraélni ezt az élményt mindannyiunk öröme lehet !
Szavaljuk hát együtt gyermekeinkkel e vészterhes időkben, Európa végromlásán, Hazánk és Nemzetünk megmaradásának reményében !

Dr. Szabó László
Magyar Kultúrális Örökség
Alapítvány

A Nemzeti dal ma < Nyisson ide !

Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!