2026. Szelek hava (Április) 25.-e - Ajsa, Ányos, Márk neve napja.      Nevenapra / Születésnapra magyar köszöntés


Mátyás Szabolcs - Illik tudnom, mert magyar vagyok (PFD - 1.2 MB)

Hírlevél

e-mailcím:


Hírlevéltár
(korábbi hírlevelek)


A Magyar Királyság domborzati terképe
(A terkép rákattintva nagyítható)

Akiben csordogál egy csöppnyi magyar vér, illő, hogy megismerje Thuróczy János: A Magyarok Krónikája művét.
A képre kattintva meghallgathatja.
Hallgassa hát mindenki saját értelme, hite és azonosságtudata szerint!

Hírlevéltár

2026-03-22 - A nagykőrösi magyar éjszakában – Arany nyomában …

A nagykőrösi magyar éjszakában – Arany nyomában …

Éppen e napon fogantatott Gyalunk e remek költeménye… Arany Nyomában

A nagykőrösi magyar éjszakában
Így bandukoltál akkor, mint ma én,
Rossz csillagok jártak szegény hazádra
S te voltál itt a biztos, méla fény.

Elnézem a szobát, hol gyertya mellett
A balladák és penzumok között
Éltél szelíden az emlékezetnek,
Siratva egy elzúgott üstököst.

Magyar magány ez, alacsony gerendák,
De künn az éjben véges végtelen
Titkával az alföldi menny dereng ránk
S a kútgém darvadozik az egen.

Ó mennyi kútgém, kék magasba lengő
S bús mélybe néző, példázód neked,
Ki a borús jelenben víg jövendő
Hitével mondtál örök éneket.

Lábad nyomába lépek elmerengve
A magyar éjben, ahogy ballagok
S lenéznek rám biztatva, messze, messze,
Kik téged láttak itt, a csillagok.

Gyalunk e költeménye először a Magyarság 1925 március 29.-ei számában jelent meg.
Közölte még a Délmagyarország 1928 augusztus 26.-ai száma is. Majd megjelent a Hárfa (1929) kötetében is (175.o.).
Magyarság közlésében a költemény alatt keltezet : Nagyőrös, 1925

Juhász Gyula 1925 március 22.-én részt vett a nagykőrösi Arany-ünnepélyen Tonelli Sándor és Márki Imre társaságában,
a szegedi irodalmi társaságok képviseletében. Ekkor foganhatott, talán e napon is születhetett e verse…

Kőrös valamelyik közparkjába, vagy házfalára illik fénybe e fönti Gyalu-költemény !
Oda, ahol az állomás meg a Város közötti úton ballaghattak, hiszen vonattal jöttek...

Költeményes Magyarország tervezetben ilyen verseket helyezünk ki, hogy honfitársaink szivébe ivódjon a Magyar Költemény !

A hazafias nevelés új áramát kívánom beindítani, hogy züllött horda helyett újra Nemzet legyen a Magyar !!!

Pados pihenő mellé…
hogy a leecsüccsenők olvashassák…
Többrétegű „törhetetlen” üvegbe vésetve a versek…
Ahol kézirat fönnmaradt, ott az eredeti kézírásnak megfelelően…
Napelemes önellátó rendszerben alkonyatkor világolni kezdenek a költemények… Ez lesz a Költe-kelte

Minden Magyar Városba meg Faluba találunk majd illő Költeményt !!!
Költeményes Magyarországon az irodalom végre valóban közkincs lessz…

A nagykőrösi magyar éjszakában < Nyisson ide !

Akinek pedig az éjszakába áradó költészetből már sok lenne, ajánlom a legfrissebb Nyelvész-írásom :

A török on meg a magyar -van/-ven kétes rokonsága





Csonkországunkban a "szabad"-nak gúnyolt sajtót a pártsajtótermékek uralják, melyek a Haza becsülete elé kiszolgált, vagy megbízó pártjaik érdekeit helyezik. E fősodratú sajtó persze pártérdeke(k) szerint szól, vagy hallgat. Amennyiben Ön ezeket részesíti előnyben, úgy örömmel vesszük leiratkozását a hírleveleinkről. LEIRATKOZÁS ITT!

 

Péter László: József Attila Szegeden

Bogár László : Örvényben

Bogár László - Lefelé a létezés lejtőin

Juhász Gyula: Ébredj, magyar!

Dankó Pista

Az Adriától Amerikáig

Takács Tibor: Szülővárosom, szép Szeged

Bioételek gabonából

Bogár László - A rendszerváltás bukása

Pálfi Sándor - Tóth Béla: Szegedi hajók a Tiszán, Dunán, Dráván, Száván

Varga Papi László: Zsidó magyarok Szegeden

Mé piros a gólya csőre?

Marschalkó Lajos, Fiala Ferenc: Vádló Bitófák

Churchill, Hitler és a szükségtelen háború

Péter László: A város cselédje

Forrai Kornélia - Tóth Attila: A szegedi Hősök kapuja

Helyünk és sorsunk Európában

Tóth Béla: Teremtő Joó Istvánék emlékező könyve

Monostori László: II. Rákóczi Ferenc emlékkönyv

Ehető virágok